Lapunk nyolc éves történetében rengeteg segítséget kaptunk a Fortepantól és a különböző archívumoktól, így nem volt kétséges, hogy az UVATERV-raktzárában keletkezett tűz után is segítenünk kell. Bevalljuk, macerás dolog égett és elázott negatívokat otthon áztatni és szárítani, de azért megoldható.
A MúzeumCafé is csatlakozott az önkéntesekhez, akik március 14-én, szombaton reggel széthordták az egyik legnagyobb állami építőipari vállalat fotóarchívumának megmaradt darabjait, hogy a pár nappal korábbi tűz és az oltás okozta károkon enyhítsen. A sok-sok civil mellett volt ott neves fotótörténész, az egyik országos múzeum fotórestaurátora, építész, a szociológushallgatók egyik kedvenc tanára, akinek mellesleg a városszociológia a szakterülete – vagyis olyanok, akik pontosan tudják, hogy mit jelent egy ilyen veszteség. Az UVATERV építette és újította fel évtizedeken keresztül a metrókat, a hidakat, a villamos pályákat, de épített számos egyéb középületet a pályaudvartól a bölcsödéig. Hozzánk is került néhány igen fontos dokumentum, csak példának: a körösladányi híd és a hármas metrónak a Határ úttól az Ecseri útig tartó szakasza építése, a Petőfi-híd átépítése, a Nyugati pályaudvar kijárati függönyfalának az állványozása, a Ráday utcai bölcsőde külső- és belső felvételei, az új ferihegyi leszállópálya és az új hangár építése, az egri Rác-kapu téri híd alapozása, az 59-es villamos vonala, de vannak céges rendezvények is, a franciaországi tanulmányúttól a líbiai küldöttség fogadásáig és a névadó ünnepségig.
Pár nap alatt megszokja az ember, hogy a kádat csak akkor használhatja eredeti rendeltetésére, ha az utolsó adag negatív is a szárítóra kerül, és a nagymosás is várat magára, hiszen minden hely foglalt, ahová teregetni lehetne.
De mentjük, ami menthető!
