Egyetlen életmű egy bizonyos időszakával foglalkozó, mégis igen szerteágazó, művészettörténeti, politikatörténeti, antropológiai kutatásokra épülő kiállítást nyílt a Kassák Múzeumban. Egy surranófény világított rá, hogy a magyar avantgárd egyik legaktívabb művésze, Mattis Teutsch János késői művei alatt más alkotások lapulnak. A réteg lefejtésével az életrajz különböző rétegei is előkerültek.
Mi visz egy művészt arra, hogy átfesse műveit? És ha új alkotással fedi le, vélheti, hogy egyszer előkerül a korábbi? Szeretné, hogy előkerüljön? A brassói Mattis Teutsch János (1884-1960) Kassák felfedezettje, folyóiratainak illusztrátora a húszas évek végétől következetesen visszatér a figurális kompozíciókhoz, majd a negyvenes évektől műveinek középpontjában az ember, az ÚJ ember áll, ezzel végleg szakít a korábbi, absztrakt formavilágával. Bár a szocreáltól, amely Romániában is elvárt művészet volt ezekben az évtizedekben, meglehetősen távol maradt, ám nem állt távol a tanárként működő, de mindenképpen elszigetelten alkotó művésztől a társadalmi folyamatok, a közösségi művészet támogatása, pusztán filozófiai, semmiképpen sem politikai alapon. Hogy értsük őt, saját művészetfilozófiai írásában magyarázza el, mi az a konstruktív realizmus, amely meghaladja az absztrakciót és a naturalizmust, előtérbe helyezve a szocialista, építő embert.
A műkereskedelem sokáig egyáltalán nem vette figyelembe Mattis Teutsch későbbi műveit, a korábbiak ára viszont az egekbe emelkedett a nyolcvanas évek végétől, így amikor kiderült, hogy a későbbi kompozíciók alatt korábbiak lapulnak, elkezdődött a rétegek levétele. Szerencsére minden folyamatot dokumentáltak a restaurátorok, ezek a felvételek is helyet kaptak a kiállításon, a harmincas, negyvenes, ötvenes évek alkotásai mellett, így egymás mellé kerültek a visszakapart és az érintetlenül hagyott késői vásznak.
A kiállítás kurátor Miklós Szilárd erdélyi képzőművész, aki magyarországi és romániai gyűjteményekben kutatott, együttműködött a művész családjával, az életmű késői szakaszáról publikáló Almási Tiborral, és hozzáfért Mattis Teutsch legszűkebb köréhez tartozó Lukász Irén kiadatlan kézirataihoz, így a probléma minden rétegét volt lehetősége felfedni, és a bukaresti kiállítás után Budapesten is bemutatni kutatása eredményeit.
Az Avantgárd és konstruktív realizmus kiállítás május 3-ig látható a Kassák Múzeumban.
Illusztráció:
Egy Mattis Teutsch kép letörölt részlete, restaurálási dokumentáció, 2014 (A MissionArt Galéria jóvoltából)
Mattis Teutsch János: Élet és halál, 1947, 80 x 95 cm, kazein-tempera, vászon, Rechnitzer János gyűjteménye
