Nehéz úgy megrendezni egy komolyabb képzőművészeti kiállítást, hogy a szakma lényegében kimarad belőle, a teljes kommunikációt a politika végzi, így bizony sok a tárgyi tévedés, és ugyan van jó néhány adóssága az utókornak Csontváryval kapcsolatban, de egy ilyen esemény ezen biztosan nem segít.
Pécs fél, hogy elveszíti Csontváryt. Nem véletlenül, hiszen a titokzatos mester életművének sok darabja a szerencsének és a véletlennek köszönhetően került a baranyai megyeszékhelyre: a megye 1-es választókörzetének országgyűlési képviselője, Aczél György közvetítette Gerlóczy Gedeon éppen hányódó és enyészetnek indult gyűjteményét Pécsre, ahol a megyei múzeum élén Hárs Éva és Romváry Ferenc izgalmas képtárépítésbe fogott. Pécs tehát nem természetes élőhelye Csontváry műveinek, de remek házigazda, hiszen ma is egy felújított épület és egy kreatívan felépített állandó kiállítás ad helyet a képeknek. Ám mint tudjuk, egy perc alatt bármit meg lehet változtatni. Ezeket a képeket nehéz volt elszállítani Pécsről, és bár a város garanciát kért a februári visszaszállításra, mi van, ha mégsem történik meg?
Ha olyan festőneveket kell említeni, amelyek a legszélesebb közönség előtt ismertek, akkor nyilván Munkácsyé és Csontváryé hangzik el először – nem véletlen, hogy manapság éppen ez a két név szerepel azokban a döntésekben, ahol valamilyen politikai szándék jelentkezik egy művészeti-szakmai kérdésben. (Munkácsyé a Krisztus-trilógia nem magyarországi tulajdonú darabjainak megvásárlása kapcsán.) Most pedig azt látjuk, hogy politikusok nyilatkoznak egy készülő kiállításról, amelynek sajtótájékoztatójára (amelyet pár óra leforgása alatt tettek át Pécsről Budapestre) a művészeti újságírók nem kaptak meghívót. (Ha megnézzük a ma reggeli sajtót, akkor vagy az MTI híre szerepel a témában vagy a pécsi online média aggodalma.)
Így persze nem véletlen, hogy a főcímek szerint 52 éve nem volt a fővárosban Csontváry-kiállítása (de volt, 1994-ben a Magyar Nemzeti Galériában) és hogy éppen itt az ideje egy rendes kötet megjelentetésének – mert Molnos Péterével (2009) ezek szerint nem találkoztak.
Illusztráció: Csontváry A taorminai görög színház romjai című festménye az MNG korábbi épületében (Kúria, ma Néprajzi Múzeum), 1969-ben. Fortepan, orig: Lencse Zoltán
