Gerhardt Ferenc: A Magyar Nemzeti Bank tevékenységében a kultúra támogatása és a hazai műkincsállomány megőrzése, illetve gyarapítása hosszabb múltra tekint vissza. A bank gazdag műgyűjteménye hasonló törekvések nyomán jöhetett létre, és ez a hagyomány érvényesült tíz évvel ezelőtt is, amikor a Járai Zsigmond vezette jegybank megvásárolta az állam számára Gerlóczy Gedeon örököseitől Csontváry Kosztka Tivadar Magányos cédrus című alkotását. Ezt követően átmenetileg háttérbe szorult az MNB műpártoló tevékenysége, ami a jegybank jelenlegi vezetése alatt megújult formában ismét előtérbe került. 2013 óta a jegybank művészetek iránti nyitottságát több momentum is jelzi; például a bank egyik tárgyalótermét, amelyet a festőművész alkotásai díszítenek, Korniss Dezsőről nevezték el.
A Magyar Nemzeti Bank középtávú társadalmi felelősségvállalási stratégiájának részeként indította el Értéktár Program elnevezésű kezdeményezését, amelynek célja az elmúlt történelmi periódusokban különböző okok miatt külföldi tulajdonba került legfontosabb magyar vonatkozású műkincsek minél nagyobb hányadban történő visszavásárlása, illetve a hazai hagyatéki értékek itthon tartása. Az Értéktár Program egyik fontos eleme az MNB társadalmi felelősségvállalási stratégiájának, amelynek középpontjában egyes össztársadalmi célok megvalósítását elősegítő, a társadalom érdekeire épített támogatások nyújtása áll. Az Értéktár Program hozzájárulhat a társadalmi kohézió erősítéséhez, valamint a kultúra és az ehhez kapcsolódó ismeretek terjesztéséhez is.
A műkincsvásárlás gyakorlata nem egyedülálló a jegybankok körében; számos ország központi bankja rendelkezik saját műtárgygyűjteménnyel. Emellett a kereskedelmi bankok esetében is számos példa mutatja, hogy a pénzügyi intézmények szívesen választják a kultúra támogatásának ezt a formáját, ami egyben a hosszú távú, értékálló befektetések szimbólumának is tekinthető.
Az Értéktár Program alkalmas arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank kulturális értékekkel gazdagítsa az országot, kézzelfogható gyarapodást hozzon Magyarország számára. A program megvalósítására a jegybank a 2018 év végéig tartó időszakra harmincmilliárd forintos keretösszeget rendelt. Ezzel a jelentős összeggel kibővülhet a hazai műkincsek értékmegőrzésére fordítható finanszírozási háttér, miközben az MNB a programjában vállalt legfőbb célt is végrehajtja: a hazai kulturális értékek megőrzését és gyarapítását.
A jegybank a program koordinálására, a visszavásárolandó műkincsek szakmailag megalapozott kiválasztására, valamint a visszavásárlás koordinálására neves hazai, a művészettörténet és a műkereskedelem kimagasló és elismert szakembereiből, valamint az MNB egyik alelnökéből álló Tanácsadó Testületet hozott létre. A testület működése szavatolja az átláthatóságot, a program kitűzött céljainak biztonságos elérését és a szakmaiság minden körülmények közötti biztosítását.
A műkincsek vásárlásának folyamata során a szakmai ajánlások alapján, illetve az állampolgárok javaslatait figyelembe véve a jegybank erre hivatott szervezeti egységei az érdeklődési körbe kerülő tárgyakról először a Tanácsadó Testület állásfoglalását kérik ki. Ha a testület úgy ítéli meg, hogy az adott tárggyal érdemes érdemben foglalkozni, akkor megkezdődik a szakértői munka, azaz a tárgy eredetiségének, állapotának felmérése, jelentőségének értékelése, valamint az értékbecslés. A szakértői hátteret elsősorban a testület tagjai által képviselt három nagy közgyűjtemény – a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár – szakapparátusa biztosítja, de a tárgy jellegétől függően sor kerülhet például az Iparművészeti Múzeum munkatársainak felkérésére is. Az értékbecslésbe szükség esetén akár a nagy nemzetközi aukciósházak szakembereit is be lehet vonni. Ha a testület, illetve a felkért szakértők mindent megfelelőnek találnak, akkor a vételi javaslat az MNB Igazgatósága elé kerül döntéshozatalra. Az egész folyamatot a testület eljárási rendje határozza meg, az így meghozott határozattól a későbbiekben eltérni nem lehet.
A műkincsek kiválasztása során elsődleges szempont, hogy a Magyar Nemzeti Bank kizárólag vitathatatlan színvonalú, jogilag rendezett sorsú műalkotásokkal kíván foglalkozni, a teljes átláthatóságra törekedve. Az MNB fontosnak tartja azt is, hogy a műtárgyak tulajdonosaitól lehetőség szerint közvetlen tárgyalások útján vásárolja meg a műkincseket.
Az MNB nem zárkózik el semmilyen értékes, történelmileg jelentős tárgy visszavásárlásától. A testület összetétele is azt hivatott biztosítani, hogy a művészet és a kultúrtörténet alkotásai és tárgyi emlékei egyaránt a lehető legmagasabb színvonalú elbírálás alá essenek.
Az Értéktár Program nyitottságát jelzi, hogy a vásárolható műkincsek körébe nem csupán képzőművészeti alkotások kerülhetnek be, hanem régészeti leletek, régi korok írásos emlékei (például: oklevelek, adománylevelek, könyvek), nép- és iparművészeti gyűjtemények, hangszerek is. A műtárgyakra sem földrajzi – lehetnek egyaránt külföldön vagy belföldön fellelhető tárgyak –, sem stílusirányzatbeli vagy történelmi korszakhoz kötődő korlátozás nem kapcsolódik. A testület kiemelten fontos feladatának tartja a Kárpát-medence magyarok lakta területein feltárt értékek védelmét, amelyek eddig kívül estek a korábbi programok érdeklődési körén, ugyanakkor a magyar történelmi-kulturális örökség szerves és elidegeníthetetlen részét képezik.
A program keretében a Tanácsadó Testület felállításán kívül a Magyar Nemzeti Bank lehetőséget kíván nyújtani minden, a történelem és a kultúra iránt érdeklődő állampolgár számára, hogy javaslatot fogalmazzon meg a hazánk szempontjából fontos műkincsek vásárlására vonatkozóan. A lakosság bevonása nemcsak a program transzparenciája miatt fontos, hanem a közös értékteremtés és értékőrzés szempontjából is, ezáltal ugyanis a program eredményei mindenki számára kézzelfogható módon járulhatnak hozzá az ország kulturális értelemben vett gazdagításához.
A transzparenciát és a minél szélesebb nyilvánosság bevonását biztosíthatja az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank az aktuálisan megvásárolt műtárgyakról folyamatosan tájékoztatja a közvéleményt, valamint a gyűjtemény gyarapodásáról a későbbiekben időszakos összefoglaló kiadványok megjelentetését is tervezi.
(Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, az Értéktár Program Tanácsadó Testületének vezetője)
Illusztráció: Kovács Lehel
Megjelent a MúzeumCafé 41. számában (2014. június-július)
Mravik László (művészettörténés) válasza
Monok István (MTA Könyvtár) válasza
A Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége válasza
