Megkülönböztető mellénybe öltözött festők állnak a vásznak előtt, hasonló „munkaruhában” vésik a szobrászok a kőtömböket, legalábbis így látja Bukta Imre a művészeti szféra jövőjét; valahogy meg kell élni ebben az alulfinanszírozott szcénában. Mindezt lapunk legfrissebb számának címlapjára szánta a művész, az ihletet számára pedig az aktuális MúzeumCafé legterjedelmesebb tanulmánya, a múzeumi rendszer átalakítás utáni helyzetképe adta.
Ha azt hinnénk, utópiáról van szó, hát nem: a szerencsi Zemplén Múzeumban diplomás közmunkások dolgozzák fel az ország legnagyobb képeslapgyűjteményét, ahogy ez olvasható Múzeumnegyed rovatunk egyik írásában, valamivel nagyobb bérért, mint amennyit a közmunkaprogram általában fizetni szokott, ám a foglalkoztatottak bizonyára nem ilyen karrierről álmodtak. Borsodban járunk, nincs nagy választék.
A ma is Mezőszemerén élő és alkotó Bukta természetes választás volt a címlapra szánt mű elkészítésére, hiszen pontosan ismeri a fővároson túli társadalom hétköznapjait. Számos vidéki művésztelepen alkotott és kísérletezett (Makótól Dombovárig), a paraszti munkák ábrázolása nála nem holmi modorosság (mint annak idején például a szocreál művészek esetében volt), hanem természetes közegének megjelenítése. Ugyanakkor „mezőgazdasági művészetének” szarkazmusa, groteszk jellege adja a lényegét, amitől érhetővé és élvezhetővé válik a műértők és műgyűjtők „urbánus” rétegei számára is. A művész felkérésünkre rögtön igent mondott, az elkészült mű pedig – a MúzeumCafé címlapja mellett – eredetiben is látható lesz a Viltin Galériában, az október 30-án nyíló Urban-suburban című kiállításon. (A folyóiratnak ebből a számából ötven számozott példány is készült, ezeket a művész ellátta kézjegyével.)
A lapban a fentiek mellett olvasható egy interjú Guy Cogevallal, a Musée d’Orsay igazgatójával, aki a párizsi Allegro Barbaro kiállítás mellett egy Giorgo Vasari képről is szót ejt, amelynek Magyarországra való visszajuttatásában még montreáli múzeumigazgatóként közreműködött. Nyilatkozik Fabényi Júlia, a Ludwig Múzeum nemrégiben kinevezett igazgatója, kiderül, hogy mi mindent nem tudnak még a kutatók sem a fertődi Esterházy-kastély múltjáról, megnézzük, hogyan változik és fejlődik a berlini Múzeumsziget, miért érdemes kirándulni Pécs belvárosából a Zsolnay Negyedbe és múzeumvezetők gondolkodnak arról, hogy milyennek kellene lennie a tervezett múzeumi raktározási- és restaurátor-központnak.