Klimt és Schiele halálának, a bécsi aranykor lezárásának 100. évfordulója határozza meg az osztrák főváros idei kiállítási programját. Azért mi egyebekre is felhívjuk a figyelmet.

A témában legnagyobb gyűjteményt őrző és az említett művészek életművére különösen nagy hangsúlyt fektető Leopold Múzeum az egész évét az évfordulók jegyében szervezi. Már megnyílt a Bécs 1900! című kiállítás, amelyen Klimt, Moser, Gerstl, Kokoschka, a bécsi szecesszió időszakának legnagyobb művészeit láthatjuk, milyen nyomokat hagyott a korszak szellemi gazdagsága a képző- és iparművészetben. Azt követően, hogy ez a kiállítás június 10-én bezár, egy nagyobb Klimt kiállítás nyílik, sok más múzeumtól és magángyűjtőtől kölcsönzött képpel, Klimt november 4-ig.
Még mindig Leopold Múzeum: jövő héten nyílik egy nagy Schiele kiállítás is, szintén november 4-ig, itt a hangsúly az életmű expresszionista időszakán (1910-14) lesz, korábban nem látott grafikákkal és vázlatokkal. Július 13-tól október 29-ig Madame d’Ora 1907 és 1957 között készült fotóit is kiállítják, a fotográfus elsősorban portréfotóiról ismert, főleg művészek, arisztokraták, politikusok voltak az alanyai.
Az Alsó-Belvedere kastélyban március 23-tól augusztus 26-ig látható tárlat azzal foglalkozik, mi történt 1918-ban, azt követően, hogy mindennek vége lett: Klimt, Schiele, Wagner és Moser meghalt, a világháborút elvesztették, a Monarchia felbomlott. Az átmenet és a súlyos veszteségeket közvetlenül követő időszak jelenik meg kiállított alkotásokon.
A bécsi iparművészeti múzeum, a MAK április 22-ig látható kiállításának kiindulópontja Klimt Varázskertje, monumentális mozaik munkája, amelyet a brüsszeli Stoclet-palota ebédlőjébe tervezett. Frederic Baker filmrendező digitális képivel elevenedik meg Klimt világa, képzelete virtuális valósággá alakul. Május 30-tól ugyanitt (szeptember 9-ig) Otto Wagnernek a modernizmusra gyakorolt hatása jelenik meg: kik azok a művészek, építészek, belsőépítészek, akik közvetlenül Wagner hatósugarában alkottak. A Wien Museum szintén a száz éve elhunyt Wagnerre emlékezik március 15. és október 10 között.
A Kunsthistorisches Museumban Klimt születésének 150. évfordulója alkalmából ismét felépül a Klimt-Brücke (Klimt-híd): 12 méteres magasságból lehet közvetlenül megtekinteni a művész képciklusát a művészettörténet nagy korszakairól, melyet alkotótársaival 13 oszlop közé készített a múzeum belső terében, a hivatalos megnyitó előtt egy évvel, 1890-ben.
A Jüdisches Museum továbbra is az asszonysorsokat helyezi középpontba. Amint bezárt a kozmetikai iparban forradalmat robbantott Helena Rubinsteinre emlékező tárlat, már meg is nyílik (május 30-tól október 14-ig) a következő, amely a bécsi zsidó asszonyok által szervezett szalonokba invitálják a látogatót. Ebben az időszakban (1780-1930) a nők jellemzően ki voltak rekesztve a nyilvánosság tereiből, ezért létrehozták a maguk közösségeit. A legismertebb szalonok Fanny Arnstein, Josephine Wertheimstein, Berta Zuckerkandl és Eugenie Schwarzwald nevéhez fűződtek. A tárlat azt is megmutatja, hogyan változott meg ezeknek a közösségeknek az élte a vészkorszakban és hogyan folytatódhatott a felszabadult Bécsben.
Az Albertinában március 16-án nyílik Keith Haring retrospektív kiállítása. A mindössze 31 évet élt amerikai pop art és graffiti művész idén lenne 60 éves. A tárlat középpontjában Haring különleges jelnyelve, művészeti ABC-je áll.
Már megnyílt, de még június 24-ig megtekinthető a Kunstforumban a fotográfus Man Ray kiállítása, vagy ahogy a kurátorok mondják: „a teljes Man Ray”, ugyanis az életmű kevéssé hangsúlyozott részleteire is kitérnek.
A lényeg, hogy az év bármelyik napján érdemes Bécsbe menni, hiszen néhány kihagyhatatlan kiállítás mindig várja az erre fogékony érdeklődőket.