kiállítás Tesla Közlekedési Múzeum

A horvátok megértették, hogy (az egyébként szerb, de horvátországi születésű) Tesla neve ma olyan brand, amelyikből országimázst lehet építeni (bár van nekik egyéb lehetőségük is, bőven), és hozzá is láttak egy vándorkiállítás megtervezéséhez, amelyik kihasználja a téma adta lehetőségeket: csillog, villog, látványos és elvarázsol.

 

A hazai partnerintézmény, a Magyar Közlekedési és Műszaki Múzeum vezetője, Vitézy Dávid a megnyitó sajtótájékoztatón elmondta, hogy ma már nem lehet olyan tartalommal kiállítást rendezni, ami egy az egyben megkereshető a google-on, nem az adatokra kíváncsi a látogató, hanem arra – tesszük hozzá –, ami az érzékszervekre hat, látványos, hatással bír, adott esetben kitapintható, lehetőséget ad az interaktivitásra. A Tesla kiállítást nem érheti az a vád, hogy egy wikipédia szócikket tár a látogató elé, valójában egy elvarázsolt kastély, ahol minden egyfolytában mozog, villog, kattog és muzsikál, ahogyan egy tudós elme működik. Hátulütője ennek, hogy a fényjelenséghez alapvetően sötét kell, így az oszlopokra szétszórt kétnyelvű leírások olykor nem olvashatók, pedig nem a látványtól (az a látványtervezőt dicséri), hanem ezektől a soroktól leszünk rajongói a főhősnek, akinek mindenről eszébe jutott valami, ami végül előrébb vitte a világot. Áthidaló megoldás van, és javasolt is: ez pedig az audio guide.

kiállítás Tesla Közlekedési Múzeum

A gyermekkortól indulunk, a villámlás kísérte születéstől, ami mintha előre jelezte volna, hogy egy nagy fizikus érkezett, noha a viharok egyébként erősítik a szüléshajlamot, de most mítoszépítésről van szó, így megbocsájtható.  Van szerepe a cserebogaraknak is, rendre felbukkannak a kiállításon. Látjuk a majdnem kitűnő bizonyítványát – csak rajzolni nem tudott, és élete végéig megküzdött azzal, hogy ábrázolni tudja azt, ami a fejében van. Nem maradhat ki Budapest sem az életrajzból: a Városliget és Goethe sorai együtt ihlették a váltakozóáramú motor megalkotására, ennek ábráját a liget porába skiccelte fel hirtelen. Ettől kezdve Edison kísértetként követte végig Tesla pályáját, kettejük harcából akkor a Edison került ki győztesen (talán mert jobb volt a „pr”-ja), ma már inkább Teslát ünnepeljük csodálatos elmeként.

Élete utolsó szakaszát az Egyesült Államokban töltötte: miközben Amerikát (például a Niagara-vízesést) terepként, műhelyként használta, Amerika általa fejlődött. Az utolsó szakasz nagy tanulsága, hogy Tesla találmányai mennyire járultak hozzá, hogy New York világvárossá váljon az előző századelőn.

kiállítás Tesla Közlekedési Múzeum

Egyébként is: az életút végére az az érzésünk, hogy ma bármilyen tárgyat látunk magunk mellett, használunk, beépült az életünkbe, valamilyen módon köthető Tesla találmányaihoz, a mobiltelefontól a távirányítóig. Ugyanakkor nem hanyagolható el a hatása a popkultúrára, sőt, a kortárs képzőművészetre sem, ezt videón többek között Terry Gilliam vagy Laurie Anderson mondja el, művekben pedig Szűcs Attila, Mengyán András és Fukui Yusuke, akiket a horvát kurátor, Helena Bulaja Madunič hazai segítője, Winkler Nóra választott.

Az Elektrotechnika Gyűjtemény (VII. Kazinczy u. 21.) udvarán álló, „véletlenül” éppen Tesla nevét viselő rendezvényhely szeptember 1-ig látható kiállítása legalább 3D-s, de van, ahol 4D-s, és az nyilván alap, hogy mindez Tesla nélkül lehetetlen lenne…

Fotók: Darko Škrobonja