A Petőfi 200 emlékévhez, a költő korának emlékezetéhez, kultuszához kapcsolódik a MúzeumCafé legújabb, dupla száma.

A Néprajzi Múzeum költöztetésének és megnyitásának példaértékű lebonyolításáért Kemecsi Lajos, az intézmény főigazgatója vehette át az idei MúzeumCafé Díjat. A szakembernek csütörtök este, a múzeum épületében rendezett ünnepségen adták át az elismerést.

Április 14-től a Szépművészeti Múzeumban nyíló Csontváry 170 című kiállításon főként a Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Csontváry Múzeum gyűjteményében őrzött művek lesznek láthatók, ősztől pedig a tárlat Pécsre utazik. Ennek alkalmából idézzük fel Romváry Ferenccel, a Janus Pannonius Múzeum egykori művészettörténészével felvett beszélgetésünket, az interjúnak azt a részletét, amelyben a képek Pécsre kerülésének kalandos részleteit meséli el.

Miért kell egyáltalán elgondolkodni a múzeumok mibenlétéről, lényegéről, szerepéről, fontosságáról és feladatairól? Nem evidens, hogy léteznek olyan intézmények, amelyek megőrzik és bemutatják a gyűjtési körükre vonatkozó (mű)tárgyállományt? Úgy tűnik, a felvetés elég időszerű, ha a nemzetközi szervezetek, a múzeumok világával foglalkozó kutatócsoportok és a hazai intézmények, közösségek is rendre felteszik ezeket a kérdéseket. Járványhelyzet után, gazdasági válság közepén tartunk, de nem csak a körülmények, hanem az elvárások is változnak a múzeumokkal szemben. Megpróbáljuk levonni a tanulságokat a Ferenczy Múzeumi Centrum által szervezett A múzeum ereje konferencia néhány előadása alapján.

Igen, létezik. Hiszen amikor a megnyitás előtt minden jegy elkel a kiállításra, ez esetben a Rijksmuseum Vermeer-tárlatára, akkor sejthető, hogy ebből páran hasznot szeretnének húzni, és jegyüzérként árulják az online piacon.

Életének 95. évében elhunyt Gerszi Teréz, a Szépművészeti Múzeum Grafikai gyűjteményének egykori vezetője, a 16-17. századi németalföldi és német rajzművészet világszerte elismert, Széchenyi-díjas kutatója, számos katalógus és monográfia szerzője.

A Kerényi Károly tanítványaiból az 1930-as évek második felében létrejött „szombati társaság” leágazásaként a Szépművészeti Múzeum fiatal művészettörténészei alakították meg a „pénteki társaságot”. Mindkettő lelke Szilágyi János György (1918-2016) ókorkutató, művészettörténész, a múzeum Antik gyűjteményének vezetője volt. A férjekkel, feleségekkel, barátokkal, múzeumi kollégákkal és alkotótársakkal folyamatosan bővülő „pénteki társaság” alapítói közé tartozott Szilágyi mellett Gerszi Teréz, „Pipi”, aki az egyetemi tanulmányait követően, 1951-ben került a Szépművészeti Múzeumba, és általa kapcsolódott a körhöz Stoll Béla (1928-2011) irodalomtörténész, ekkor Gerszi Teréz férje. A harmadik alapító, Lajta Edit (1926-1970) művészettörténész mindössze öt évig dolgozhatott a múzeumban, politikai okokból ellehetetlenítették, 1956-ot követően az Akadémiai kiadónál működött szerkesztőként.

A szomorú ötvenes években a múzeum életébe szellemi pezsgést hozó társaság története feldolgozatlan, néhány epizód visszaemlékezésekből – például Szilágyiéból – még felidézhető. A „péntekiek” első generációja Gerszi Teréz halálával eltávozott, a csatlakozók közül sincsenek köztünk sokan. Talán még nem késő kérdezni azokat, akiket még kérdezni lehet…

Kép: Gerszi Teréz és Szilágyi János György, 1956 (Fortepan)

Fontos évfordulót ünnepel Bécs: az első, német nyelvterületen megrendezett világkiállítás 150. évfordulóját. Májustól több program is az 1873-as, Práter-beli eseményre emlékezik, de a képzőművészet sem szorul háttérbe - hiszen Bécsről beszélünk!

A vallási örökség kezelésének és bemutatásának kérdéseivel foglalkozik a MúzeumCafé 92. száma, a gyűjtés és megőrzés régebbi és megújuló intézményei közül hoz példákat.

A nemzetközi szakmai lapok nyomán mi is minden évben beharangozzuk, hogy ezúttal tényleg megnyílik a Nagy Egyiptomi Múzeum - ezt megtesszük idén is. A lista természetesen bővebb: hol nyílnak a legjobban várt intézmények 2023 folyamán?

Megkíséreltük összeszedni a lassan mögöttünk járó év legfontosabb múzeumi eseményeit. A sor nyilván nem teljes....