A nő mint alkotó, muzeológus, mecénás, kiállítás vagy kutatás tárgya – a témát változatos nézőpontok szerint tárgyalja a MúzeumCafé 96. lapszáma.

Svégel Fanni a Néprajzi Múzeum történetének három meghatározó munkatársa, Fél Edit, Kresz Mária és Morvay Judit pályaképét vázolja fel, Szabó Kitti az elfeledett festő- és zongoraművészt, Hacker Máriát mutatja be a Weiner Leó hagyatékában fennmaradt dokumentumokra támaszkodva. Basics Beatrix tanulmánya a női művészeti oktatás kezdeteit idézi fel, míg Krász Lilla kutatásának tárgya a szülés kultúrtörténete a kora újkori Magyarországon. Gyarmati Gabriella Munkácsy Mihályné szerepét ismerteti a festő életében, Ruttkay-Miklián Eszter a finnugor népek kutatója, Schmidt Éva hagyatékát dolgozza fel. Vidra Bernadett írásában hazai és külföldi női gyűjteményalapítókat mutat be, Fejős Zoltán pedig annak járt utána, hogyan vált a tengerentúli művészvilág fontos szereplőjévé Kárász Ilonka, a New Yorker címlapjainak rajzolója. A Fővárosi Képtár vezetői, Molnárné Aczél Eszter és Árvai Mária a női múzeumi pályáról és a gyűjtemény elfeledett női alkotóiról nyilatkoztak Gréczi Emőkének, Berényi Marianna Jette Sandahlt, az aarhusi Nőmúzeum alapítóját kérdezte a nők és a múzeumok kapcsolatáról, Gergely Mariann, az MNG művészettörténésze Karácsony Ágnesnek mesélt múzeumi pályáról, kutatási és kurátori munkáiról.

A Szemlében Fejős Zoltán ismerteti Szijártó Zsolt médiaantropológiai kötetét, a Módszertan rovatban Kómár Éva a mesterséges intelligencia múzeumi felhasználásának jelenlegi eredményeit mutatja be. A Híreket Magyar Katalin szerkesztette, a portréfotókat Szilágyi Lenke készítette, a tervezés Pintér József, a korrektúra Szendrői Árpád munkája.

A festő sem láthatta együtt a Krisztus-trilógiadarabjait, a debreceni Déri Múzeumban járó látogatók viszont megtehetik. Első alkalommal 1995. augusztus 25-én volt erre lehetőség egy időre, azonban a művek jogi helyzetének rendezése, így az állandó kiállítás is még váratott magára: 2015-ben a Magyar Értéktárprogram keretéből a Krisztus Pilátus előtt című festmény is magyar állami tulajdonba került, a Golgota megvásárlását illetően pedig 2019 januárjában sikerült a tulajdonossal megegyezni, így valóban elkészülhetett a templomszerűre megálmodott, véglegesnek tekinthető kiállítótér.

Először a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM - The International Council of Museums) történetében magyar tagja lett - egyszerre kettő is - az Executive Board mellett működő, állandóan ülésező munkacsoportoknak és állandó bizottságoknak.

Bár a múzeumok a köztudatban az állandóságot jelentik, a műtárgyak helye és szerepe mégis változhat, elméletben és fizikai értelemben egyaránt. A MúzeumCafé 95. száma a műtárgymozgások jogi, gazdasági, kultúrpolitikai és múzeumelméleti felvetéseit veszi sorra.

Digitális felületen elérhető, kutatható a Yale egyetem hatalmas műtárgy-, könyvtári és levéltári gyűjteménye, mintegy 17 millió tétel.

A Petőfi 200 emlékévhez, a költő korának emlékezetéhez, kultuszához kapcsolódik a MúzeumCafé legújabb, dupla száma.

A Néprajzi Múzeum költöztetésének és megnyitásának példaértékű lebonyolításáért Kemecsi Lajos, az intézmény főigazgatója vehette át az idei MúzeumCafé Díjat. A szakembernek csütörtök este, a múzeum épületében rendezett ünnepségen adták át az elismerést.

Április 14-től a Szépművészeti Múzeumban nyíló Csontváry 170 című kiállításon főként a Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Csontváry Múzeum gyűjteményében őrzött művek lesznek láthatók, ősztől pedig a tárlat Pécsre utazik. Ennek alkalmából idézzük fel Romváry Ferenccel, a Janus Pannonius Múzeum egykori művészettörténészével felvett beszélgetésünket, az interjúnak azt a részletét, amelyben a képek Pécsre kerülésének kalandos részleteit meséli el.

Miért kell egyáltalán elgondolkodni a múzeumok mibenlétéről, lényegéről, szerepéről, fontosságáról és feladatairól? Nem evidens, hogy léteznek olyan intézmények, amelyek megőrzik és bemutatják a gyűjtési körükre vonatkozó (mű)tárgyállományt? Úgy tűnik, a felvetés elég időszerű, ha a nemzetközi szervezetek, a múzeumok világával foglalkozó kutatócsoportok és a hazai intézmények, közösségek is rendre felteszik ezeket a kérdéseket. Járványhelyzet után, gazdasági válság közepén tartunk, de nem csak a körülmények, hanem az elvárások is változnak a múzeumokkal szemben. Megpróbáljuk levonni a tanulságokat a Ferenczy Múzeumi Centrum által szervezett A múzeum ereje konferencia néhány előadása alapján.

Igen, létezik. Hiszen amikor a megnyitás előtt minden jegy elkel a kiállításra, ez esetben a Rijksmuseum Vermeer-tárlatára, akkor sejthető, hogy ebből páran hasznot szeretnének húzni, és jegyüzérként árulják az online piacon.