Mravik László semmilyen szempontból sem a hagyományos művészettörténészi pályát járta be, holott úgy indult: a reneszánsz festészet kutatójaként a téma avatott szakértői (ma már legendái) fogadták el - és maguk közé - az egyetemen és első munkahelyén, a Szépművészeti Múzeumban.

A párizsi Allegro Barbaro kiállítás két kurátora (Barki Gergely és Rockenbauer Zoltán) mellett egy harmadik magyar művészettörténész is részt vett a munkában, sőt, Krasznai Rékának hónapokig a Musée d'Orsay jelentette a munkahelyét, ezáltal bepillantást nyert a világ egyik vezető múzeumának mindennapjaiba. Tapasztalatairól kérdeztük.

Hetvenes éveinek vége felé közeledve is fiatalos hévvel dolgozik, könyveket ír, kiállításokat gondol ki és nyit meg, kutatásokat ösztönöz a francia művészettörténeti élet élő legendája, Pierre Rosenberg. Elmaradhatatlan piros sáljával a nyakában minden fontos párizsi és nemzetközi művészeti eseményen feltűnik a képzőművészet tudományos kutatását és széles körű megismertetését élethivatásul választó úriember, aki művészettörténészek generációinak gondolkodását, pályáját határozza meg évtizedek óta.

A Szépművészeti Múzeum Caravaggiótól Canalettóig című kiállításának katalógusában sokszor hivatkoznak a szerzők Garas Klára kutatásaira: művek alkotóit határozta meg, másutt gyűjteményeket írt le vagy képek útját kutatta fel. A Szépművészeti Múzeum egykori főigazgatója ma, kilencven fölött is aktív, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a katalógus nála lévő példányát rögtön végigcédulázta.

Sinkó Katalin évtizedek óta a gyűjtés- és intézménytörténet egyik avatott szakértője; a művészettörténész társadalom emellett a kritikai szempontú ikonográfiai kutatások megalapítójaként is tiszteli. Pedig kezdetben erős kétkedéssel fogadták újfajta módszereit, ahogyan tárgyait szokatlan perspektívából, a néprajz, a társadalomtudomány és a forráskritika eszközeinek felhasználásával vette vizsgálat alá.

A párizsi Allegro Barbaro kiállítás látogatottsága pillanatokon belül eléri a 60 ezret. Ennek örömére most álljon itt a Musée d'Orsay igazgatójával készült interjúnk, amelyből kiderül, hogy Guy Cogeval kamaszkora óta rajong Bartókért, és nem ez a tárlat az első "magyarbarát" gesztusa: még montreáli múzeumigazgatóként Giorgio Vasari művét juttatta vissza a Szépművészeti Múzeumnak.