A Petőfi 200 emlékévhez, a költő korának emlékezetéhez, kultuszához kapcsolódik a MúzeumCafé legújabb, dupla száma.

A Néprajzi Múzeum költöztetésének és megnyitásának példaértékű lebonyolításáért Kemecsi Lajos, az intézmény főigazgatója vehette át az idei MúzeumCafé Díjat. A szakembernek csütörtök este, a múzeum épületében rendezett ünnepségen adták át az elismerést.

Április 14-től a Szépművészeti Múzeumban nyíló Csontváry 170 című kiállításon főként a Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Csontváry Múzeum gyűjteményében őrzött művek lesznek láthatók, ősztől pedig a tárlat Pécsre utazik. Ennek alkalmából idézzük fel Romváry Ferenccel, a Janus Pannonius Múzeum egykori művészettörténészével felvett beszélgetésünket, az interjúnak azt a részletét, amelyben a képek Pécsre kerülésének kalandos részleteit meséli el.

Életének 95. évében elhunyt Gerszi Teréz, a Szépművészeti Múzeum Grafikai gyűjteményének egykori vezetője, a 16-17. századi németalföldi és német rajzművészet világszerte elismert, Széchenyi-díjas kutatója, számos katalógus és monográfia szerzője.

A Kerényi Károly tanítványaiból az 1930-as évek második felében létrejött „szombati társaság” leágazásaként a Szépművészeti Múzeum fiatal művészettörténészei alakították meg a „pénteki társaságot”. Mindkettő lelke Szilágyi János György (1918-2016) ókorkutató, művészettörténész, a múzeum Antik gyűjteményének vezetője volt. A férjekkel, feleségekkel, barátokkal, múzeumi kollégákkal és alkotótársakkal folyamatosan bővülő „pénteki társaság” alapítói közé tartozott Szilágyi mellett Gerszi Teréz, „Pipi”, aki az egyetemi tanulmányait követően, 1951-ben került a Szépművészeti Múzeumba, és általa kapcsolódott a körhöz Stoll Béla (1928-2011) irodalomtörténész, ekkor Gerszi Teréz férje. A harmadik alapító, Lajta Edit (1926-1970) művészettörténész mindössze öt évig dolgozhatott a múzeumban, politikai okokból ellehetetlenítették, 1956-ot követően az Akadémiai kiadónál működött szerkesztőként.

A szomorú ötvenes években a múzeum életébe szellemi pezsgést hozó társaság története feldolgozatlan, néhány epizód visszaemlékezésekből – például Szilágyiéból – még felidézhető. A „péntekiek” első generációja Gerszi Teréz halálával eltávozott, a csatlakozók közül sincsenek köztünk sokan. Talán még nem késő kérdezni azokat, akiket még kérdezni lehet…

Kép: Gerszi Teréz és Szilágyi János György, 1956 (Fortepan)

A vallási örökség kezelésének és bemutatásának kérdéseivel foglalkozik a MúzeumCafé 92. száma, a gyűjtés és megőrzés régebbi és megújuló intézményei közül hoz példákat.

A nemzetközi szakmai lapok nyomán mi is minden évben beharangozzuk, hogy ezúttal tényleg megnyílik a Nagy Egyiptomi Múzeum - ezt megtesszük idén is. A lista természetesen bővebb: hol nyílnak a legjobban várt intézmények 2023 folyamán?

Megkíséreltük összeszedni a lassan mögöttünk járó év legfontosabb múzeumi eseményeit. A sor nyilván nem teljes....

Hogyan gyűjtik, dolgozzák fel és állítják ki a múzeumok a háborúk, forradalmak emlékeit? Hogyan veszélyeztetik a politikai konfliktusok az épített és tárgyi kulturális örökséget? Milyen helyi és nemzetközi összefogás lehetséges a veszélyeztetett intézmények és gyűjtemények megmentésére? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a MúzeumCafé 91. lapszáma.

Németh István Hollandiában az első világháború éveiben született háborúellenes grafikai anyagból mutat példákat, Rockenbauer Zoltán írása szintén ezeket az éveket idézi fel, melyek végső csapást mértek a Franciaországban érlelődő magyar kubizmusra. Kalla Gábor a közel-keleti konfliktusok nyomán működő illegális műkereskedelem természetét vizsgálja, míg Varga Lujza a Vöröskereszt genfi múzeumát mutatja be. Basics Beatrix körképében a háború mint festészeti téma kap szerepet. Polgár Balázs (Hadtörténeti Múzeum) a háborús régészet sajátosságairól és az aktuális kutatásokról válaszolt Gréczi Emőke kérdéseire.

A jelen helyzetre reflektál Berényi Mariann írása a hazai és külföldi intézmények összefogásáról az ukrajnai krízishelyzet kapcsán, illetve Bazsó Borka beszélgetése Ihor Poshyvailóval, a Maidan Museum vezetőjével.

Magyaróvári Fanni Izabella és a Sebestyén Ágnes Anna a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ új kiállítóterét, a Walter Rózsi-villát és a benne megnyílt kiállításokat mutatja be. A MuseumDigit konferencia eddigi történetét Sz. Fejes Ildikó vázolja fel.

A Híreket Magyar Katalin, a Kalendáriumot Karácsony Ágnes állította össze. A portréfotót Szilágyi Lenke készítette. A lapterv Pintér József, a korrektúra Szendrői Árpád munkája.

Fotók: Áment Gellért

A közelmúltban felújítást követően újra megnyílt Szombathelyi Képtár alapításáról jelent meg írás a Vas megyei sajtóban: 45 éve bocsátották ki azokat a téglajegyeket, amelyekkel a múzeum építését támogatni lehetett. Ez bizony tíz évvel megelőzte Gobbi Hilda emlékezetes kezdeményezését, a Nemzeti Színház építésére kiadott téglajegyek akcióját. Ám a Nemzetiével ellentétben az 1977-es szombathelyi program sikerrel zárult

"A Képtár létrehozásának célja is konkrét volt: a Derkovits Gyula szülőházában kiállított anyagnak, Dési Huber István Savaria Múzeumnak adományozott életművének, a zsennyei művésztelepen dolgozó művészek munkáinak méltó bemutatása. [...] Ahogy egy korabeli szövegben olvashatjuk, a képtár muzeológiai és közművelődési célja és feladata részben történeti jellegű, részben a kortárs művészeti törekvések reprezentatív és folyamatos ábrázolása. A koncepció megfogalmazói olyan intézményről álmodtak, amely alkalmas arra, hogy helyi kiindulópontra építve mutassa be a magyarországi képzőművészet 20. századi történetét. Így jött lére 1976 júniusában a Szombathelyi Képtárépítő Egyesület, amelynek köszönhetően a képtár 1985. február 20-án megnyithatta kapuját." Berényi Marianna írása a MúzeumCafé 45. számában kitér az építkezés részleteire, Mátis Lajos tervének megvalósulására, ám most a VAOL oldalán megjelent cikkből képet kapunk arról a szervezett munkáról is, amivel a számtalan helyről, helyi szervezetektől, vállalatoktól, magánemberektől, művészektől érkező felajánlásokat összeszedték. A Képtárépítő Egyesület közel háromszáz tagjának havi tagdíja is az építkezés számláját gazdagította, ahogy a gyerekek (úttörőcsapatok) felajánlott egy-egy forintja.

Az 1979-es alapkőletétel után 1985-ben nyílt meg a Szombathelyi Képtár. A közelmúltban némi "ráncfelvarrásra" szorult, de 2021 októbere óta újra látogatható.

(Villányi Csaba fotója a 2015-ös állapotot őrzi.)

Hogyan váltak múzeumi műtárgyakká az emberi maradványok? Miért takarnak függönyök évtizedek óta őrzött koponyákat egyes közgyűjteményi raktárakban? Mi a különbség az egyetemi és a múzeumi anatómiai gyűjtemények megítélésében? Milyen etikai problémák érintik az emberi csontokat kezelő múzeumokat? A MúzeumCafé 90. száma az anatómiai kutatások és gyűjtemények kérdéseit helyezi a középpontba.