Nagyjából egy évszázada kerültek a képtárak, képzőművészeti múzeumi gyűjtemények perifériájára a 19. század második felében oly népszerű és elengedhetetlennek tartott gipszgyűjtemények. Mégis egyre több helyen nyílnak újra ezek a kiállítások: többek között Berlinben, Moszkvában, Párizsban, Londonban, és pillanatokon belül Komáromban. Építészeti és belsőépítészeti bravúr, okos és látványos kiállítással a Csillagerődben.

A kolonializmus és posztkolonializmus kérdései a múzeumi világban, rendezetlen ügyek a gyűjteményekben, az értelmezés problémái – ezekkel a felvetésekkel foglalkozik a MúzeumCafé legfrisseb, 83. száma.

György Péter nagyobb terjedelmű tanulmánya két részből áll: a posztkolonializmus feldolgozása a nyugati múzeumokban, illetve a roma képzőművészet gyűjtésének és megértésének anomáliai Magyarországon. A fentiekre reflektál Basics Beatrix nemzetközi példákat bemutató tanulmánya, illetve Berényi Marianna kerekasztalbeszélgetése Ando György (Munkácsy Mihály Múzeum), Frazon Zsófia, Wilhelm Gábor (Néprajzi Múzeum) etnográfusokkal, Lakner Lajos irodalomtörténésszel (Déri Múzeum), Shah Gabriella (Dornyay Béla Múzeum) művészettörténésszel. Fejős Zoltán az amerikai magyar emigráció múzeumalaptási kísérleteit tekinti át az 1945 előtti évtizedekben, Kövesdi Veronika pedig a Haitiról indult vudu szellemi és tárgyi örökségének helyzetét vázolja fel.

A Múzeumőr rovatban Karácsony Ágnes Kovács Vilmos ezredessel, a Hadtörténeti Múzeum vezetőjével beszélgetett, többek között a hadisírok gondozásának és kutatásának aktuális állapotáról. A Módszertanban Marosi Ágnes a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei múzeumok közös, a látássérültek múzeumi élményeit elősegítő projektről ír összefoglalást, a Szemlében Gréczi Emőke az 1958-as budapesti francia könyvkiállításról rendezett szentendrei tárlat (A nagy könyvlopás, kurátorok: Árvai Mária, Véri Dániel) albumát mutatja be.

A Magyar Katalin által összeállított Hírek végén Kovács Imre Urbach Zsuzsa temetésén elhangzott gyászbeszédét közli a lap.

A portréfotót Szilágyi Lenke készítette, a lapterv Pintér József érdeme.

Fotó: Áment Gellért

A MúzeumCafé 81-82., dupla számában többek között zenei témájú műalkotásokról, gyűjteményekről, kiállításokról, az idén elkészülő Magyar Zene Háza terveiről, valamint a műfaj nagyjainak emlékezetéről olvashatók tanulmányok és interjúk. Fény derül az idei MúzeumCafé díjas kilétére és mandátumuk végén járó intézményvezetők nyilatkoznak az elmúlt évek eredményeiről.

Ringer István, a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum vezetője kapta az idei MúzeumCafé Díjat. A múzeumi szaklap az intézmény ambiciózus, újító szellemű vezetéséért ítélte oda az elismerést. A 2011-ben alapított MúzeumCafé díjjal a magyar múzeumi szakmából minden évben olyan szakember munkáját ismerik el, aki a lap szellemiségével összhangban előremutató, új- és korszerű szemlélettel alkotott a maga szakterületén.
Az elismerést minden év márciusában - abban a hónapban, amikor Gróf Széchényi Ferenc 1802-ben felajánlotta gyűjteményét a köz javára - ítéli oda a magazin. A döntésben a szerkesztőség munkáját a szerkesztőbizottság (Csorba Csilla művészettörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum nyugalmazott főigazgatója, Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, György Péter esztéta, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének egyetemi tanára, Martos Gábor esztéta, művészeti író és Rockenbauer Zoltán művészettörténész) segítette.

Rendszerint a legjobban várt múzeumépületekhez a megnyitást követően tömegek zarándokolnak a világ minden tájáról. Ha idén a pandémia meg is akadályozza az utazást, a múzeumok mindenesetre megnyílnak, készülve a jobb időkre.

A MúzeumCafé 80. száma arról a szellemi gazdagságról szól, amelyet az Esterházy név jelent a magyar kultúrtörténetben.

Bár a magyarországi múzeumok ezekben a hetekben nem fogadhatnak látogatókat, nincs kevesebb szükség a szakmai fórumokra. A következő napokban több fontos konferenciára is sor kerül, természetesen minden alkalommal a virtuális térben, így esetleg még többen hallhatják az előadásokat, mint ahányan személyesen jelen lehettek volna.

Manapság kétszer meggondolja az ember, hogy múzeumba menjen, háromszor, hogy színházba. Milyen esélyei lehetnek így a Szépművészeti Múzeum most induló idei Textúrájának? Miért érdemes mégis vállani a kockázatot?

Mit kezdenek a múzeumok és az emlékezet a divat, a fogyasztás, a populáris színház, zene, irodalom és képzőművészet megőrzésével és feldolgozásával? A "könnyű" műfajról komolyan gondolkodik a MúzeumCafé 79. száma.

A pandémia miatt elmaradt Múzeumok Majálisa helyett a Múzeumi ReStarton került sor a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület által adományozott AZ ÉV MÚZEUMA 2020 és AZ ÉV KIÁLLÍTÁSA 2020 elismerések átadására. Az évente odaítélt kitüntetések idén megújultak: több kategóriában hirdettek nyerteseket, és az önálló jelentkezés mellett elsősorban jelölés alapján lehetett részt venni a megmérettetésben. Újdonság, hogy AZ ÉV KIÁLLÍTÁSA címre most először a határon túli, magyar vonatkozású gyűjteménnyel rendelkező múzeumok is pályázhattak.