Milyen válaszokat adhatnak a múzeumok a klímaválságra? Ajánlások és kihívások az épület tervezésétől az ajándéktárgyak csomagolásáig, fenntarthatóság és ökológiai szemlélet - ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a MúzeumCafé 89. lapszáma.

A MúzeumCafé abban a könnyű (és nehéz) helyzetben van, hogy hónapokkal a Néprajzi Múzeum megnyitása előtt megkapta a háttéranyagot, azokat a gondolatokat a múzeum kurátorai részéről, amelyek mentén létrejöttek a ma már látható állandó és időszaki kiállítások. A koncepció előzetes ismerete mindenképpen befolyásolja a befogadást és a megértést, a látottak akár a szövegek vizuális kivetüléseiként, illusztrációiként is felfoghatók, ugyanakkor ezek a szövegek bárki számára, a NÉPRAJZI lapszám megjelenésével hozzáférhetővé váltak. Itt jön a helyzet nehézsége: nem tudjuk már magunkra venni az önálló értelmezés terhét, amivel a sajtómegnyitó résztvevői, a szakmai megnyitók közönsége és a Városligetből betérő múzeumlátogatók megbirkóztak, megbirkóznak, ki kevesebb, ki több türelemmel.

Elkészült a MúzeumCafé 87-88., dupla száma, melynek témája a vándorlás, a migráció és emigráció örökségének kutatása és bemutatása, a történeti muzeológia mellett régészeti, művészettörténeti, természettudományi, néprajzi és irodalomtörténeti szempontok alapján.

Hieronymus Bosch életművének közel fele látható holnaptól a "régióban sosem volt, a világon is alig" kiállításon a Szépművészeti Múzeumban. Megnéztük, mennyire kivételes lehetőség ennyi Bosch-képet egyben látni, és most - 2022 áprilisában - mekkora az életmű.

Hogyan készül a múzeum? Hogyan változtatja meg a gyűjteményről, kiállításról, műtárgyvédelemről való gondolkodást egy ilyen nagyszabású beruházás, milyen elvárásokkal várja a szakma és a tudós közösség az új Néprajzi Múzeum létrejöttét? A MúzeumCafé 86. száma egyfajta „munkafüzetként” készült az intézmény márciusi megnyitása elé.

A lap az etnográfia mai helyzetére és az új Néprajzi Múzeummal kapcsolatos várakozásokra vonatkozó körkérdéssel fordult a néprajzi oktatás, kutatás és muzeológia szereplőihez, a válaszok a Téma rovat bevezetőjeként olvashatók. Foster Hannah Daisy nemzetközi körképében az utóbbi években bekövetkezett legmarkánsabb változásokat mutatja be. Az NM forgatókönyv-fejlesztő csoport az új állandó kiállítás misszióját, kihívásait, lehetőségeit ismerteti, míg Sedlmayr Krisztina a készülő időszaki kiállítás kurátori elképzeléseit vázolja fel. Tumpek Eta írása összefoglalja, hogyan lehetett az ország egyik legnagyobb tárgyi gyűjteményét több őrzési helyen összecsomagolni és elszállítani a lehető legkorszerűbb módszerekkel és legkevesebb veszteséggel. Odler Zsolt a Székelyföldön végzett digitalizációs program részleteibe avatja be az olvasót.

Az interjúk sora Berényi Marianna Kemecsi Lajos főigazgatóval készült beszélgetésével indul, Karácsony Ágnes a Dózsa György úti épület tervezőjét, Ferencz Marcelt kérdezte, Gréczi Emőke pedig a Pulszky Társaság elnökét, a Skanzen főigazgató-helyettesét, Bereczki Ibolyát szólaltatta meg.

A Híreket Magyar Katalin állította össze, a portréfotókat Szilágyi Lenke készítette, a korrektúra Szendrői Árpád, a lapterv Pintér József munkája.

Fotó: Áment Gellért

Bő egy hét múlva a Magyar Zene Háza, márciusban pedig az Új Néprajzi Múzeum nyitja meg kapuit. Ennek apropóján (és mert ezt a korábbi években is megtettük) körülnéztük, hogy az új évben milyen fontos intézmények, múzeumépületek nyílnak a világban.

Milyen a korszerű, közönségcsalogató, emblematikus és fenntartható épület egy közgyűjtemény számára? Milyen külföldi fejlesztések állhatnak példaként a hazai tervezők és intézményvezetők előtt? Milyen örökséget hagyott a hatvanas évek múzeumépítészete, hogyan bővítik tereiket manapság a múzeumok? A lap 85. száma több szemszögből vizsgálja a hazai és nemzetközi példákat.

Két írás is foglalkozik az elmúlt évtizedek múzeumépítészeti eredményeivel: Götz Eszter az időszak trendjeit foglalta össze, míg Kovács Csaba az építész szemével tekint az épületekre. Az elkészült fejlesztések közül a Savaria Múzeumét tárgyalja részletesebben Czenki Zsuzsa, Csapláros Andrea és Víg Károly írása, Basics Beatrix pedig egyfajta körképet tár az olvasók elé. Reménybeli épületekről is szó esik: Vitézy Dávid és Zsigmond Gábor a Kelenföld Indóház múzeumi hasznosításának terveit, Kovács Dániel pedig a Magyar Építészeti Múzeum régen várt otthonának megteremtésére vonatkozó elképzeléseket mutatja be. Gréczi Emőke tanulmánya a hatvanas évek fővárosi múzeumalapítási és -építészeti örökségét vázolja fel.

A Módszertan rovat közli Berényi Mariann hosszabb tanulmányát a hazai múzeumi digitalizáció folyamatáról. A Szemlében Fogarasi Klára a Sári Zsolt által összeállított Weinstock-albumot, Dénes Mirjam a Japonizmus az Osztrák–Magyar Monarchiában című tanulmánykötetet ismerteti. 

A Kalendáriumot Karácsony Ágnes, a Híreket Magyar Katalin állította össze. A korrektúrát Szendrői Árpád végezte, a lapterv Pintér József munkája.

Fotó: Áment Gellért

V

A címbeli idézet nem mástól, mint az egykori pártfőtitkártól, Kádár Jánostól származik, aki bő harminc évet töltött a hatalom - lényegében - legmagasabb pozíciójában, ez idő alatt pedig szinte végig tartott a Budavári Palota rekonstrukciója, melynek végét az OSZK 1985-ös megnyitása jelentette. Az 56-os forradalom után másfél évvel kezdődött, és majdnem a rendszerváltásig tartott. Az idézet a BTM Vármúzeuma megújult újkori palotatörténeti kiállításán olvasható. Aki csak a Szent István-terem káprázatáért érkezik, nem látja. Ezt sem, és még számos fontos adatot, tárgyat, ereklyét sem, melyek nélkül a terem lényege sem értelmezhető.

Szinte minden várkutatás és -rekonstrukció szakmai viták kereszttüzében zajlik. A MúzeumCafé 84. száma utánajárt, melyek a múltbeli és aktuális ütközőpontok, hogyan szolgálják a tudományt a ma elérhető technikai lehetőségek.

Basics Beatrix felvezetésképpen a 19. századi várábrázolásokról ír számos példával illusztrált cikkében. Vándor László az ismert és a köztudatban kevésbé forgó zalai várak kutatási eredményeit, jelenkori helyzetét ismerteti. Pető Zsuzsa Eszter és Tomka Gábor a regéci vár történetébe, rekonstrukciós lehetőségeibe vezeti be az olvasót. Pusztainé Fischl Klára az őskori várak, erődítések világába avat be, Zay Orsolya a várjátékok divatjáról és irányairól ad áttekintést. Berényi Marianna a digitális várrekonstrukciókkal kapcsolatban indított beszélgetést Buzás Gergely régész-művészettörténésszel, Rácz Miklós építésszel, Szőke Balázs történésszel és Nagy Gábor építésszel.

A lapszám múzeumőrei: Feld Miklós régész-művészettörténész, akit Karácsony Ágnes kérdezett és Barczi Gyula művészettörténész, aki Gréczi Emőkének mesélt a legégett krasznahorkai vár felújításáról.

A Kutatás rovatban Tóth Ferenc tanulmánya olvasható a Szépművészeti Múzeum alapítóinak európai körútjáról. A Szemlében Basics Beatrix Ébli Gábor gyűjtéstörténeti kötetére (Mesterek, művek, gyűjtők) hívja fel a figyelmet. A Híreket és a Kalendáriumot Magyar Katalin szerkesztette. A portréfotó Szilágyi Lenke, a lapterv Pintér József, a korrektúra Szendrői Árpád munkája.

Fotók: Harasztos Áron

Nagyjából egy évszázada kerültek a képtárak, képzőművészeti múzeumi gyűjtemények perifériájára a 19. század második felében oly népszerű és elengedhetetlennek tartott gipszgyűjtemények. Mégis egyre több helyen nyílnak újra ezek a kiállítások: többek között Berlinben, Moszkvában, Párizsban, Londonban, és pillanatokon belül Komáromban. Építészeti és belsőépítészeti bravúr, okos és látványos kiállítással a Csillagerődben.