Bezárt múzeumaink közül az Iparművészeti sorsa tűnik a legbizonytalanabbnak, ezért minden híradás az épület rekonstrukciójáról, az újranyitásért tett munkáról örömmel töltheti el az embert. A sajtónak ma volt lehetősége bejutni az épületbe, és megnézni, hogy miért valóban bonyolult és hosszadalmas a Lechner-épület felújítása, milyen csodák kerülnek elő munka közben, és mi az egyáltalán: "beépített műtárgy".

A Városliget legrégebbi épülete, de csak nagyon kevesen jártak benne eddig. Mi az? Az első Műcsarnok az ezredfordulós kiállítás idején, a Fővárosi Múzeum épülete, a Képzőművészeti Kivitelező és Iparvállalat szobrászműterme és irodája, majd a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány székhelye, de általában Olof Palme Háznak hívják, mostantól pedig Millennium Háza a hivatalos elnevezés. Október 26-tól kávéházzal és interaktív Liget-történeti kiállítással fogadja a látogatókat az épület, amelyet megtisztítottak az elmúlt évtizedek beépítéseitől és ékesítettek a lepotyogott, és egy lelkiismeretes portás által megőrzött, most pedig restaurált vagy rekonstruált Zsolnay díszítésekkel. A főbejárat újra, az eredeti tervek szerint az épületnek a Hermina út felé első oldalára került, amely elé rózsa-kertet telepítettek. A későbbi, századfordulós kiállítást most egy interaktív tárlat előzi meg, amely átszalad a Városliget történetén, érintőképernyőkkel, gigantikus mesekönyvvel, virtuálisan haladó földalattival. Megnéztük, hogyan sikerült a helyreállítás.

Miután Napoleon elfoglalta Bécset, I. Ferenc császár Komáromban lelt menedékre, ahol egy komolyabb erődrendszer kialakítását kezdeményezte. Így az Óvár és az Újvár mellett három erőd is elkészült (volna): a Monostori, az Igmándi és a Csillagerőd. A történelem fordulatai úgy hozták, hogy ezek közül kettő is kapcsolatba hozható a Szépművészeti Múzeum klasszikus szobormásolatának gyűjteményével.

A Gyár (ma: Jókai) utcából költözött az első pesti izraelita kórház a Szabolcs utca, Aréna út (ma: Dózsa György) és a Nyugati pályaudvar vágányai (ma: Vágány utca) közötti területre 1889-ben. Ennek kiegészítéseként Bródy Zsigmond lapszerkesztő adományával, felesége emlékére épült fel ugyanezen a telken Bródy Adél Gyermekkórháza, néhány évvel később pedig - Weiss Manfréd felajánlásával - a Weiss Alice Gyermekágyas Központ is létrejött a két intézmény mellett. A Bródy-kórház főépületében most művészettörténeti kutatóközpont, a fogadóépületben, később imaházban látogatóközpont, a telken felépült új épületkomplexumban pedig raktározási és restaurátori központ jött létre.

Két évvel ezelőtt a Fővárosi Képtár nagyobb teret szentelt az 1958-as brüsszeli világkiállítás magyar jelenlétének egy Bernáth Aurél-mű kapcsán (Mutató nélkül). Mi Csontváryt vittünk, de az expó házigazdái is kitettek magukért, ekkor készült "ideiglenesen" a mára a város jelképévé vált Atomium, amely megúszta a tervezett elbontást, és tavaly óta a saját születésnapját ünnepli egy látványos kiállítással. Ám az építmény kínálta élmények itt nem érnek véget, csak ezután következik a varázslat!

Hogyan bánunk az ókori római örökséggel? Erre kérdésre kért válaszokat a MúzeumCafé idei utolsó, 68-as számában szerzőitől és a megszólított szakemberektől, régészektől, kurátoroktól, építészektől.

Alig egy éve létezett csak a patinás Gellért Szálló, amikor Horthy Miklós végiglovagolt fehér lován a később a nevét viselő, akkor még Fehérvári úton (ma Bartók Béla út), egészen a szintén frissen rendezett Gellért térig, hogy elfoglalja a Friedrich-kormány által neki felajánlott lakosztályokat, egyben itt alakíthassa ki a Fővezérséget, 1919. november 16-án. A régi, évszázadok óta használt forrásra 1918-ban épült fürdőnek és szállodának sok szomorú és vidám korszak jutott. Erről látható most kiállítás a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban.

Bár a legtekintélyesebb méretű kiállítási tárgyakat, a 16 méter hosszú déltengeri hajókat már a helyükre szállították, az építkezés még javában zajlik, és a tervek szerint, némi csúszással, csak 2019 végén nyit a nagyközönség számára a berlini Humboldt Forum. Az elmúlt évek legnagyobb kulturális projektjének Németországban 620,5 millió euróra rúg majd a beruházási költsége. Ebből harmincmilliárd forintnyi eurót verdes a közvetlen adófizetői hozzájárulás, magyarán adomány - ami minden idők legnagyobb közösségi projektjévé is teszi. Mindez az Alpoktól északra a profán barokk egyik legnagyszerűbb alkotását - vagy legalábbis annak részleges rekonstrukcióját - plántálja vissza Berlin szívébe. A Humboldt Forum otthona ugyanis az egykori berlini uralkodói palota kulisszája lesz, a Stadtschloss, a német főváros talán legváltozatosabb történetű műemléke pedig az utóbbi évek egyértelműen legvitatottabb projektjének keretében születik újjá.

Noha az év nagy része eltelt, a Kozma Lajos-emlékév csak most veszi kezdetét, és tart decemberig, a veleje pedig az októberi kétnapos konferencia lesz a Műcsarnokban - ennek felvezetéseként nyílt meg ma a Kozma Klasszik című kamarakiállítás ugyanitt.

Miért éppen az Északi Járműjavítóban kap helyet az új fővárosi közlekedési múzeum? Miért érzi szükségesnek a Mercedes, a Porsche vagy a BMW, hogy hatalmas múzeumi palotával hangsúlyozza saját dicsőségét? Hogyan építette fel egy egyetemi oktató a legnagyobb hazai IT-történeti magángyűjteményt? Mit kezd a hazai muzeológia a Ganz, a Láng Gépgyár, az Óbudai Hajógyár és más gyáróriások óriási dokumentumhagyatékával? Hogyan lesz a repülőgép skanzenből Aeropark? MúzeumCafé 66. száma a közlekedési és műszaki gyűjtemények, múzeumok világába vezeti az olvasót.