Kevés olyan esemény akad napjaink kulturális életében, amiről ennyit cikkeznének és beszélnének, mint Czóbel Béla szentendrei életműkiállításának megnyitója a MűvészetMalomban. Nagy volt a tömeg, halk a mikrofon, kevés embert eresztettek be a kiállítótérbe, a többiek pedig áztak-fáztak. Mi az alkalmat kihasználva a szentendreiek és a művész egykori barátai között anekdotákat gyűjtöttünk. A hallottakat pontokba szedtük.

Tavaly a hátrányból erényt kovácsolt a szentendrei Ferenczy Múzeum, és fiókintézményeiben a téli nyitva tartás idején egy akció keretében önkéntesek vállalták a kiállítások őrzését. Idén még dobnak is egyet a programon, és ezen a hétvégén felkért művészek, művészettörténészek, művészeti írók vigyáznak a műtárgyakra, egyben körbe is vezetik a téli szünet után újranyíló múzeumok vendégeit.

Tavaly nyáron Székesfehérváron indult és idén év végén Szombathelyen fejeződik be a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének az Egy korszak történelmi traumák között című vándorkiállítása, mely a két világháború közötti két bő évtized kultúráját és műpártoló tevékenységét kísérli meg bemutatni. A most Szentendrén látható tárlat a törzsanyag "sikertörténetei" mellett azt is megmutatja, hogy milyen volt egy művész élete az árnyékos oldalon.

Az Európa Iskola köréből több művész születésének centenáriumát ünnepeltük 2013-ban, kire komolyabb kiállításokkal emlékeztek, másnak kevesebb köszöntés jutott. A szentendrei kiállítóhely egyszerre három művésznek (Anna Margit, Szántó Piroska, Vajda Júlia) - vagy múzsának - állított emléket, a születésnapra pedig két további vendéget (Modok Mária, Vaszkó Erzsébet) meghívtak - kérdés, hogy miért éppen őket…