Az előadások címét és a kurzus leírását látva talán igényel némi előképzettséget, de mindenki számára nyitott a Kassák Múzeum holnap induló és decemberig tartó sorozata, amely a hazai és nemzetközi avantgárd irányzatait, változatait járja körül. Mutatjuk a programot!

Keleti Éva irigylésre méltó életkedvvel forog színészportréi között, amelyből - a fotográfus születésnapjának megfelelően - nyolcvanötöt választott ki a Nemzeti Múzeum, az életmű őrzője és feldolgozója. Optimista tárlat ez, sok-sok mosolygós arccal, a közelmúlt színháztörténetének krémjével.

Vidám, nyári borító jutott legutóbbi lapszámunknak, köszönhetően a vidám budapesti grafikáiról is ismert fiatal grafikusnak. De hogy miről ismert még, melyik kerület részletét rejtette el a központi témaként szolgáló Budavár mellett a legutóbbi MúzeumCafé hátoldalán és hogy melyik milliós nézettségű videoklip grafikája fűződik a nevéhez, arról az alábbiakban szolgálunk fontos adalékokkal.

A párizsi Picasso Múzeumot két éve vezető Laurent Le Bon az eddigi legnagyobb magyarországi Picasso-kiállítás megnyitójára érkezett Budapestre. A tárlat anyagának háromnegyed részét az általa vezetett múzeum biztosította, és a fiatal művészettörténész, Emilie Bouvard személyében ők adták a tárlat kurátorát is. A páros interjúban Le Bon többek között egy monografikus múzeum sajátos helyzetéről, az intézmény és a Picasso család viszonyáról és saját terveiről beszél, míg Bouvard elsősorban a budapesti kiállításról. Szó esik arról is, hogyan látják az emberek Picassót és miért ő a 20. század legismertebb képzőművésze.

Sümegh József és a - vélhetően általa megtalált - Seuso-kincsek óta tudjuk, hogy ügyeskedni egy lelettel nem feltétlenül életbiztosítás: az életveszélyen felül mert úgyis más keres rajta jobban, a dicsőségből pedig végképp nem jut semmi.

Az ország egyik legfontosabb reprezentatív épülete, a Budavári Palota kiégett, romos állapotban maradt 1945 után. Egy darabig úgy tűnt, hogy a kormányzói rezidencia ismét politikai-kormányzati feladatot kap, ám - talán mert hamar világossá vált, hogy a helyreállítás évtizedeket vehet igénybe - végül kulturális központként építették újjá: máshonnan kiszoruló, helyszűke miatt feladatukat csak korlátozottan ellátni képes múzeumokat telepítettek be fokozatosan, a hatvanas évek közepétől a hetvenes évek közepéig. Örömünkre szolgál, hogy mindhárom múzeumból (BTM, MNG, MMM) találtunk tanút, aki visszaemlékezik erre a fontos kultúrtörténeti pillanatra. Akik mesélnek a korszakról: Irásné Melis Katalin régész (BTM), Lakatos József restaurátor (Szépművészeti Múzeum-MNG), Esti Béla, 1966 és 1983 között főigazgató (Magyar Munkásmozgalmi Múzeum)

Lapunk legutóbbi számának ("az ötvenkettes", "a nemzetis" vagy "a bevágásos") borítóját egy testvérpár tervezte, akik a munkafolyamat során három szakmát is képviseltek együtt: a képzőművészetet, a tervezőművészetet és az építészetet. Ugyan a produktumot úgy szeretjük, ahogy van, mégis érdemes egy kicsit többet megtudni arról a gondolatmenetről, amelynek eredményeképpen ezt a finom grafikát kaptuk.

A városi séták ideális közönsége 20-25 főből áll, mondják a tapasztalt sétaszervezők, a MúzeumCafé programján a Nemzeti Múzeum kertjében kétszer többen vettek részt, dacára a hőségnek - vagy éppen ezért, hiszen a park fái legalább a tűző napot kiszűrték. Ugyan májusi lapszámunkban Debreczeni-Droppán Béla remek írásában gondosan áttekintette a Múzeumkert történetét, a séta során mégis tudott újabb adalékokkal szolgálni, amellett, hogy a cikkben említett nevezetességeket "élőben" is láthattuk.

Július elsejével Varga Benedek, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (SOM) igazgatója veszi át a Nemzeti Múzeum vezetését. Összeraktunk egy kisokost az új főigazgatóról.

Miközben minden létező múzeumban egymás lábát tapossák a látogatók, van, ahol egész évben nem látnak akkora közönséget, mint ezen az egyetlen estén, valójában nagyon is van tétje annak, hogy a látogató hol kezdi a programot, hol veszi a karszalagot, a tömeg ugyanis önmagában nem jelent bevételt az intézménynek. Aki erre figyel, az kismúzeumból indul, jótékony céllal.