Április 20-án az Magyar Nemzeti Galéria Múzeum+ estje keretében került sor az Art deco Budapest kiállításhoz kapcsolódó Élő MúzeumCafé beszélgetésre, Katona Anikóval, a kiállítás kurátorával, Bakos Katalinnal és Horányi Évával. Hogyan állt össze a kiállítás anyaga? Miért terveztek plakátokat neves festőművészek? Milyen körülmények között folytathatták a munkájukat a tervezők a második világháború után? Hogyan élt a korszak talán legtöbb megrendelést teljesítő művésze, Kozma Lajos? Ezekről a témákról és sok egyébről esett szó - íme egy kis összefoglaló a beszélgetésről.

Ha valaki igazi mid-century hangulatra vágyik, jusson el Bécsbe, az iparművészeti múzeum (MAK) kiállítására, ahol egy rendkívüli magángyűjtemény tárgyainak látványában gyönyörködhet. A tárlaton 300 tárgy szerepel a bécsi galerista, Georg Kargl (1955-2018) bakelit-gyűjteményéből.

Vajon ki emlékszik még arra, hogy létezett programfüzete a budapesti múzeumoknak, hogy Zuglóban működött a Gábor Andor Emlékmúzeum, hogy az MNG 1970-es nyári programja egy bizonyos Gera Gyula kiállítása volt még a Kossuth téren, és hogy Kína Múzeumnak hívták azt az intézményt, amit ma Ráth György villaként emlegetünk?

Ferenczy Noémi visszatért abba a városba, amelyik éppen borzasztóan nehéz helyzetbe hozza a családnevét viselő múzeumot. Amíg megszületnek az intézmény költségvetését (ezzel együtt munkatársait) érintő intézkedések, a látogató egy másik dimenzióba léphet a képző- és iparművészet határán alkotó művész életműve jelenleg mozdítható, fellelhető darabjai között.

Bezárt múzeumaink közül az Iparművészeti sorsa tűnik a legbizonytalanabbnak, ezért minden híradás az épület rekonstrukciójáról, az újranyitásért tett munkáról örömmel töltheti el az embert. A sajtónak ma volt lehetősége bejutni az épületbe, és megnézni, hogy miért valóban bonyolult és hosszadalmas a Lechner-épület felújítása, milyen csodák kerülnek elő munka közben, és mi az egyáltalán: "beépített műtárgy".

Úgy tűnik, hogy Christo mégsem áprilisban csomagolja be a párizsi Diadalívet, ezzel pedig gyakorlatilag dől a Pompidou közeljövőre tervezett programja, de látnivaló így is lesz bőven a honfitársaink által e célból legszívesebben felkeresett nagyvárosokban.

Az 1956-os forradalom heteiben tetemes károk érték a fővárosi múzeumok épületeit és gyűjteményeit. Elsősorban az akkor az Országos Széchényi Könyvtárnak és a Természettudományi Múzeumnak is helyet adó Nemzeti Múzeum és az Iparművészeti Múzeum környékén zajlottak a legnagyobb pusztítással járó események, az Üllői út környezetében. Mindkét intézmény pótolhatatlan veszteségeket szenvedett, a világhírű Afrika-kiállítás a Nemzeti Múzeum épületében teljesen megsemmisült, de más gyűjteményekben is dokumentumok, tárgyak ezrei pusztultak el a belövések, tűzesetek következtében. A Fortepan oldaláról válogattunk.

Különleges kiállítás nyílt a Ludwig Múzeumban, mely Király Tamásra, a 2013-ban elhunyt tervezőre emlékezik. Különleges, mert a főszereplőről igen keveset tud meg a látogató, és mert először van lehetőség a hagyatékban fennmaradt ruhaszobrokat kiállításon látni, így a kontextus révén máris műtárggyá váltak.

A világ legfurcsább megnyitóját követően ismét megnyílt az újfent felújított Kovács Margit Múzeum Szentendrén. Először a Csakugyan együttes varázstalanította a 20. század egyik legkülönösebb alkotóját egy, az eseményre írt dallal, majd két beszéd (Gyürk Dorottya és Vadas József) is elverte rajta a port. A kiállítás viszont tényleg érdekes lett, pláne hogy igyekezett a különlegeset, az extrát kiválasztani az életműből és a raktárba száműzni a közhelyeset.

Alig egy éve létezett csak a patinás Gellért Szálló, amikor Horthy Miklós végiglovagolt fehér lován a később a nevét viselő, akkor még Fehérvári úton (ma Bartók Béla út), egészen a szintén frissen rendezett Gellért térig, hogy elfoglalja a Friedrich-kormány által neki felajánlott lakosztályokat, egyben itt alakíthassa ki a Fővezérséget, 1919. november 16-án. A régi, évszázadok óta használt forrásra 1918-ban épült fürdőnek és szállodának sok szomorú és vidám korszak jutott. Erről látható most kiállítás a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban.