"Elkezdesz most egy projektet, öt évre tervezel, de senki nem tudja, mi lesz 2020-ban. El kell képzelned, mit hoz a jövő" - mondja Wim Pijbes, az amszterdami Rijksmuseum főigazgatója, a Liget Budapest építészeti zsűrijének társelnöke. A holland művészettörténész tudja, miről beszél: a botrányosan elhúzódó Rijksmuseum-felújítás kellős közepén érkezett az amszterdami művészeti szentélybe, és az ő vezetésével sikerült végre befejezni a nagy munkát.

Ez pedig a mai nap: egyenesen a Louvre-ból érkezett a Szépművészeti Múzeum hónap végén nyíló Rembrandt és a holland arany évszázad című kiállításának egyik fénypontja, Vermeer Asztronómusa - Vermeer-kép ezelőtt még soha nem járt Magyarországon.

Ami ma a kétes színvonalú tömeggyártott árucikk jelzése, az valaha a legmagasabb minőséget, precizitást, művészi kivitelezést jelentette. Igaz, pár ezer vagy több száz évvel ezelőtti kézműves csodákról beszélünk, melyeket a Hopp Ferenc Múzeum legújabb, a kínai művészet ötezer évét bemutató kiállításon láthatunk.

Jó hír annak, aki lemaradt, és annak is, aki szeretné újranézni az elmúlt hetek két Élő MúzeumCafé programját: a Szépművészeti Múzeumban a szépség értékének megállapításáról, a Magyar Nemzeti Galériában az első avantgárd filmkísérletekről beszélgettünk a téma avatott szakértőivel.

A Parlamentben több mint három hónapig minden érdeklődő belépődíj nélkül, szabadon megtekinthette a Seuso-kincs március végén Magyarországra került darabjait: hét páratlan késő római ezüstedényt és az elrejtésükre használt rézüstöt. Ez a három hónapos időszak a közelmúltban lezárult, ezért a lelet sorsát figyelemmel kísérők joggal érdeklődnek, miért tűntek el a tárgyak átmenetileg a nagyközönség elől, mikor és hol lesznek ismét láthatók, mi történik velük a parlamenti kiállítás lebontása után?

Egy múzeum felkér tíz írót, a tíz író kiválaszt tíz műalkotást, ezek kapcsán ír tíz kis (persze tízperces) darabot, a két rendező pedig kiválaszt tíz színészt, akik ezt előadják. A Színházi Kritikusok Céhe által a hétvégén különdíjban részesített Ganymed Goes Europe című produkció után, ennek sikerén felbuzdulva most abszolút magyar lesz a produkció, a helyszín továbbra is a Szépművészeti Múzeum.

"A munkálatok annyira előrehaladtak, hogy a tárat mint tökéletes Néprajzi Múzeumot, már az év őszén meg lehet nyitni."

Szeptember 18-án a Szépművészeti Múzeumban beszélgetünk a műtárgyról mint luxusról, október 5-én pedig a Magyar Nemzeti Galériában az első kísérleti filmekről. Az előbbi program egy Múzeum+ esemény, a második egy finisszázs keretében zajlik.

Korábban már beszámoltunk arról, hogy elszabadultak az indulatok a Guggenheim Alapítvány és Peggy Guggenheim leszármazottai között, hiszen egy család gyakorlatilag "bevásárolta" magát a velencei múzeumba. Valóban, Shulhofék gyűjteményéből ma állandó kiállítás látható a Guggenheim Múzeumban, kérdés, hogy az egyébként rendkívül vendégszerető Peggy mit szólna a vendégekhez, akik ennyire otthon érzik magukat nála.

A néhány évvel ezelőtt elhunyt Kerényi Ferenc irodalomtörténészről mondták, hogy annyira ismerte Petőfi életét, hogy legfeljebb három nap lehetett a költő életében, amivel Kerényi nem volt pontosan tisztában (nyilván az utolsó volt az egyik). Egy irodalomtörténész, ha igazából beleássa magát egy író életébe, akkor annak egyre mélyebb rétegeibe jut, egyre több apró, az irodalomtörténet egésze szempontjából talán nem is lényeges epizódot, adatot ismer meg, már-már családtaggá válik a kutatott szerző, a fennmaradt művek, dokumentumok mellett minden egyes tárgyi emlék az egész élet és életmű megértését szolgálja.