Bár a fenntartó mindenütt más, a tendencia ugyanaz: az egykori vidéki múzeumi központok összeomlani látszanak. Elavult rendszer? Alulfinanszírozás? Szakmai közöny?

Ezt a kérdést nem csak Rockenbauer Zoltán tette fel a Petőfi Irodalmi Múzeum Csinszka-kiállításának megnyitóján, hanem nyilván mindenki, attól a pillanattól kezdve, hogy a nevezett hölgy ("múzsa") elcsavarta az addig menthetetlenül agglegénynek látszó Ady fejét, de Babits és Márffy sem tudott neki ellenállni, pedig egyébként ők sem adták magukat könnyen. A PIM kiállítása talán segít megfejteni a rejtélyt, vagy legalább néhány kulcsot ad hozzá.

"Elkezdesz most egy projektet, öt évre tervezel, de senki nem tudja, mi lesz 2020-ban. El kell képzelned, mit hoz a jövő" - mondja Wim Pijbes, az amszterdami Rijksmuseum főigazgatója, a Liget Budapest építészeti zsűrijének társelnöke. A holland művészettörténész tudja, miről beszél: a botrányosan elhúzódó Rijksmuseum-felújítás kellős közepén érkezett az amszterdami művészeti szentélybe, és az ő vezetésével sikerült végre befejezni a nagy munkát.

Ez pedig a mai nap: egyenesen a Louvre-ból érkezett a Szépművészeti Múzeum hónap végén nyíló Rembrandt és a holland arany évszázad című kiállításának egyik fénypontja, Vermeer Asztronómusa - Vermeer-kép ezelőtt még soha nem járt Magyarországon.

Ami ma a kétes színvonalú tömeggyártott árucikk jelzése, az valaha a legmagasabb minőséget, precizitást, művészi kivitelezést jelentette. Igaz, pár ezer vagy több száz évvel ezelőtti kézműves csodákról beszélünk, melyeket a Hopp Ferenc Múzeum legújabb, a kínai művészet ötezer évét bemutató kiállításon láthatunk.

Jó hír annak, aki lemaradt, és annak is, aki szeretné újranézni az elmúlt hetek két Élő MúzeumCafé programját: a Szépművészeti Múzeumban a szépség értékének megállapításáról, a Magyar Nemzeti Galériában az első avantgárd filmkísérletekről beszélgettünk a téma avatott szakértőivel.

A Parlamentben több mint három hónapig minden érdeklődő belépődíj nélkül, szabadon megtekinthette a Seuso-kincs március végén Magyarországra került darabjait: hét páratlan késő római ezüstedényt és az elrejtésükre használt rézüstöt. Ez a három hónapos időszak a közelmúltban lezárult, ezért a lelet sorsát figyelemmel kísérők joggal érdeklődnek, miért tűntek el a tárgyak átmenetileg a nagyközönség elől, mikor és hol lesznek ismét láthatók, mi történik velük a parlamenti kiállítás lebontása után?

Egy múzeum felkér tíz írót, a tíz író kiválaszt tíz műalkotást, ezek kapcsán ír tíz kis (persze tízperces) darabot, a két rendező pedig kiválaszt tíz színészt, akik ezt előadják. A Színházi Kritikusok Céhe által a hétvégén különdíjban részesített Ganymed Goes Europe című produkció után, ennek sikerén felbuzdulva most abszolút magyar lesz a produkció, a helyszín továbbra is a Szépművészeti Múzeum.

"A munkálatok annyira előrehaladtak, hogy a tárat mint tökéletes Néprajzi Múzeumot, már az év őszén meg lehet nyitni."

Szeptember 18-án a Szépművészeti Múzeumban beszélgetünk a műtárgyról mint luxusról, október 5-én pedig a Magyar Nemzeti Galériában az első kísérleti filmekről. Az előbbi program egy Múzeum+ esemény, a második egy finisszázs keretében zajlik.