A Ludwig Múzeum − Kortárs Művészeti Múzeum Múzeumpedagógiai Osztálya 2009-ben kezdett el az akadálymentesítéssel foglalkozni. A kezdeti lelkes indulás után az akadálymentesítés nagy halmaza egyre kisebb szakterületekre vált szét. Mivel a Művészetek Palotájának fiatal épületében az alapvető közlekedéshez kapcsolódó akadálymentesítést néhány hiányosságot leszámítva már megvalósították (például a vakok számára van vezetősáv), így a mi feladatunk elsősorban a programok, a kiállítások tartalmi részére vonatkozó akadálymentesítés lett. A nagy halmazt három fő területre bontottuk, amelyeket az elmúlt években nem tudtunk hasonló alapossággal gondozni, de két fő területet rendszeres programokkal, eseményekkel és újabb fejlesztésekkel szélesítettünk.

ÉLŐ MÚZEUMCAFÉ 52., 2014. FEBRUÁR 13., CSÜTÖRTÖK, 18:00 ÓRA, MAGYAR NEMZETI GALÉRIA
„A hatvanas években fellazult tételben fogalmazódott meg a világ. / Kafkában, Sartre-ban és távoli bölcsekben csodálta meg önnönmagát” – énekelte Cseh Tamás a Kádár-kornak arról a „köztes” évtizedéről, amelynek képzőművészete természetesen fontos fejezete a Nemzeti Galéria Lépésváltás című új állandó kiállításának is. Beszélgetésünk helyszíne az ekkor készült munkákat felvonultató terem lesz, témája mindaz, amit ott a falakon látunk – és persze sok minden más is abból a korból, amit éppen nem –, a megszólalók pedig a kor művészetének mai kutatói, illetve a még ma is élő egyetlen művész, akinek munkája szerepel ebben a kiállításrészben.
 

A beszélgetés résztvevői: Petrányi Zsolt művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjteményének vezetője, a kiállítás kurátora, Szeifert Judit művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa, Rieder Gábor művészettörténész, a Flash Art Hungary főszerkesztője és Molnár Sándor festő- és szobrászművész. A beszélgetést Martos Gábor, a MúzeumCafé főszerkesztője vezeti.

Lapunk idén több számában is foglalkozik a Holokauszt Emlékévvel, amelyből szépen lassan telnek a hónapok, miközben egyre kevesebbet tudni a "hivatalos" kiállításokról, rendezvényekről. A civilek szerencsére nem késlekednek, a közösségi oldalakon egyre több korabeli dokumentumot hoznak nyilvánosságra, mementóul.

Folytatódik és már az ötvenkettediknél tart az Élő MúzeumCafék sorozata. Legközelebb holnap, azaz február 13-án este találkozunk a farsangi Múzeum+ rendezvényen, a Magyar Nemzeti Galériában, téma a Lépésváltás című új jelenkori állandó kiállítás.

Amilyen féltékenyen vigyáz a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az olimpia szóra, valamint az ötkarikás logóra, azt gondolná az ember, hogy olimpiai múzeum is csak egyetlen egy van a világon, a Lausanne-i Olimpiai Múzeum. De nem. Van belőle jó sok. Az ok egyszerű: a logó és a szó őrzése elsősorban a nemzeti olimpiai bizottságok kezében van, és nekik - a jelek szerint - nincs kifogásuk a mozgalmi múzeumok ellen - "olimpiai mozgalom", gyakori kifejezés ez szakberkekben -, már csak azért sem, mert ezeknek a bizottságoknak a feladatai közé nemcsak az őrzés, hanem az eszme népszerűsítése is beletartozik.

2014. január 16., csütörtök, 18:30 óra, Szépművészeti Múzeum 

A nagy sikerű budapesti barokk kiállítás kapcsán a múzeum negyven éven át volt munkatársával, húsz évig volt főigazgatójával, valamint a tárlat kurátorával múltról és jelenről, a múzeum egykori és mai lehetőségeiről, a szakma és a siker változásairól beszélgetünk, valamint arról, hogy vajon a mostani kiállítás katalógusában is még miért az egyik legtöbbször idézett szerző a 94 éves, de ma is aktív tudós, aki bár meglehetősen visszavonult életet él, kedvenc művészettörténeti korszaka miatt most mégis elvállalta ezt a nyilvános szereplést.

A beszélgetés résztvevői: Garas Klára művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum volt főigazgatója és, Dobos Zsuzsanna művészettörténész, a kiállítás kurátora. A beszélgetést Martos Gábor, a MúzeumCafé főszerkesztője vezeti.

Kelet-Törökország nem tartozik a tömegturizmus által előszeretettel látogatott területek közé: évtizedeken keresztül a kurd felkelés bénította meg a déli vidékeket, északon pedig a barátságtalan éghajlat és a hatalmas távolságok riasztották el az érdeklődőket. Ráadásul látnivalóval bőven szolgálnak a barátságosabb, könnyebben megközelíthető tájak is, nem csoda, ha a legutóbbi időkig csak kevés látogatója akadt az olyan messzi tartományoknak, mint Kars.

Lapunk következő, februári számában kiemelten foglalkozunk az akadálymentesített múzeum témakörével. Ennek kapcsán a Ludwig Múzeumban jártunk fotózni, ahol Farkas Rita múzeumpedagógus sérült fiataloknak szóló foglalkozását néztük végig.

A nagy sikerű budapesti barokk kiállítás kapcsán a múzeum negyven éven át volt munkatársával, húsz évig volt főigazgatójával, valamint a tárlat kurátorával múltról és jelenről, a múzeum egykori és mai lehetőségeiről, a szakma és a siker változásairól beszélgetünk, valamint arról, hogy vajon a mostani kiállítás katalógusában is még miért az egyik legtöbbször idézett szerző a 94 éves, de ma is aktív tudós, aki bár meglehetősen visszavonult életet él, kedvenc művészettörténeti korszaka miatt most mégis elvállalta ezt a nyilvános szereplést.

Hetvenes éveinek vége felé közeledve is fiatalos hévvel dolgozik, könyveket ír, kiállításokat gondol ki és nyit meg, kutatásokat ösztönöz a francia művészettörténeti élet élő legendája, Pierre Rosenberg. Elmaradhatatlan piros sáljával a nyakában minden fontos párizsi és nemzetközi művészeti eseményen feltűnik a képzőművészet tudományos kutatását és széles körű megismertetését élethivatásul választó úriember, aki művészettörténészek generációinak gondolkodását, pályáját határozza meg évtizedek óta.