A MúzeumCafé legújabb, napokban megjelent számában egy különleges mellékletet is kezébe vehet az olvasó: az Érdekes Újság első világháborús képsorozatának válogatását, azokat a fotókat, amelyeket a katonák készítettek és küldtek be a lap felhívására. Ezzel és a képeket digitálisan is bemutató honlappal tiszteleg a folyóirat a száz éve kezdődött "nagy háború" hősei előtt.

A Szépművészeti Múzeum élt elővásárlási jogával, és kikiáltási áron, 2 millió forintért megvásárolta az ismeretlen 15. századi francia mester Krisztus a kereszten című kő domborművét Bedő Rudolf hagyatékából. Mivel ezt a múzeum művészettörténésze, Lengyel László személyesen jelentette be a helyszínen, valamint az árverésen a főigazgató is tiszteletét tette, így ebben az esetben - a pécsi Zsolnay-üggyel ellentétben - biztosan szakmai döntés született.

A holland "arany évszázad" festészetének kiállításával folytatódik idén novembertől a Szépművészeti Múzeum reprezentatív tárlatsorozata, húsz Rembrandttal (közte a legkorábbival és a legutolsóval), valamint három Vermeerrel, ami csaknem a tizede a teljes életműnek.

Nem Peggy Guggenheim végakarata szerint működteti az alapítvány a velencei múzeumot, ezért hét leszármazott pert indított a párizsi bíróságon. Nehezményezik a túlzott üzleti szemléletet, az eredeti gyűjtemény elhanyagolását és két New York-i adományozó nevének megjelenítését a múzeum falán.

A Budapesten pár napig kiállított és hatalmas publicitást kapott "kóser" gyűjtemény öt hónapja látható a győri Rómer Flóris Múzeumban, ráadásul úgy tűnik, ott nem kapkodnak az örökösök, így jóváhagyták, hogy a kiállítást május 24-ig meghosszabbítsák.

Az év második felében egy Rembrandt-kiállítással búcsúzik a Szépművészeti Múzeum, jövőre - a felújítás idejére - a gyűjtemény egy része a Magyar Nemzeti Galériába költözik, 2015-ben egy nagyszabású Erdély-, 2016-ban pedig egy El Greco kiállítás várja a látogatókat a Budavári Palotában.

A következő hétre két programot is ajánlunk: a Szépművészeti Múzeum csütörtöki Múzeum+Tánc estjén és a vasárnapi Bálint Endre finisszázson (MNG) is beszélgetünk vendégeinkkel.

A párizsi századforduló dekadens világának toposzává vált Henri de Toulouse-Lautrec alakja: ő maga is, akárcsak műveinek ihletői, a Montmarte mulatóinak táncosai vagy a "stand up" előfutárai, a kabarék sztárjai. Nézzük, milyen filmekben "léptették fel" a művészt, akinek plakátjait és grafikáit holnaptól a Szépművészeti Múzeumban tekintheti meg a közönség!

Lapunk legújabb számának (MúzeumCafé 40. 2014. április-május) címlapján egy csaknem ismeretlen sorozat egy darabja szerepel: az auschwitzi haláltáborban a cseh zsidó származású Dinah Gottliebova készített akvarell portrékat a tábor roma foglyairól, Josef Mengele megbízásából. A portfolióból ma mindössze hét lap ismert.

A felvilágosodás korából örökölt elképzelés szerint a múzeumok maradandó gyűjteményeknek az örökkévalóság számára készített lerakatai. Ennek értelmében illene, hogy ne legyenek kitéve emberek és országok hangulatváltozásainak, amelyek olykor fenekestül forgatják fel a mindennapok menetét; a múzeum, úgy képzeljük, különbékét köt a világgal, és a kultúra afféle megszentelt csarnokaként felette áll a változásnak. Csakhogy ez nem így van: a sors válogatott furfangokkal igyekszik visszacsalogatni a változás és kiszámíthatatlanság körébe a változatlant.