Ha belelapoz az ember Cserba Júlia új kötetébe, az az érzése támadhat, hogy a francia fotográfia egyes időszakait éppúgy alapvetően meghatározták a magyar tehetségek, mint a filmiparét Hollywoodban, a különbség pedig leginkább abban rejlik, hogy míg az amerikai filmgyártásban ma nehezen találnánk aktív magyarokat, addig Franciaországban ma is működnek fotográfusok, még a legfiatalabb generációból is.

A Ludwig Múzeum változatos programokkal ünnepli 30. születésnapját, az év folyamán gyakorlatilag az intézmény működésének teljes története, tevékenységének teljes keresztmetszete megjelenik, a dokumentumokkal felidézett kiállításoktól a látogatót alkotásra ösztönző múzeumpedagógián át a Velencei Biennálé magyar pavilonjának itt gyűjtött anyagáig. Lapunk korábban több szempontból is írt a múzeum megalapításának fordulatokban gazdag történetéről, de most érdemes egy kicsit feleleveníteni, hogy került a Ludwig Budapestre.

Aktívak és máris legendák a magyar kortárs képzőművészet forradalmárai - ez egyértelműen látszott a Ludwig Múzeum Iparterv 50+ kiállításának megnyitóján, ahol az 1968-69-es kiállítások megjelent művészeit a legnagyobbaknak kijáró tisztelet vette körül.

Két évvel ezelőtt a Fővárosi Képtár nagyobb teret szentelt az 1958-as brüsszeli világkiállítás magyar jelenlétének egy Bernáth Aurél-mű kapcsán (Mutató nélkül). Mi Csontváryt vittünk, de az expó házigazdái is kitettek magukért, ekkor készült "ideiglenesen" a mára a város jelképévé vált Atomium, amely megúszta a tervezett elbontást, és tavaly óta a saját születésnapját ünnepli egy látványos kiállítással. Ám az építmény kínálta élmények itt nem érnek véget, csak ezután következik a varázslat!

Hogyan? Ebben segít a Magyar Nemzeti Múzeum új projektje, a Közös időnk, amely az év folyamán összegyűjti, bemutatja, meg- és kibeszéli a rendszerváltás talán origójának tekinthető év tárgyi - és szellemi - emlékeit.

Több nagy fővárosi múzeum idei terve is nyilvánossá vált, így Bécs és Párizs után Budapesten is megnézzük, milyen kiállítások várhatók az évben. Rubens, Farkas István, Hopp 100, Rotschild Klára, Ady-centenárium és Iparterv…

Bécsi körképünk után ezúttal Párizsban nézünk körül, hiszen sokan, egyre többen vélik kihagyhatatlannak a francia főváros kiállításait is. Ami jelenleg látható, szinte minden bezár a hónap végén. De mi lesz utána? Vasarely, szovjetek, impresszionisták és posztimpresszionisták minden mennyiségben.

Napokon belül zár a Kunsthistorisches Museum akciójelenetekkel nehezítetten megtekinthető (vagy már úgy sem) Bruegel-kiállítása, ám továbbra is érdemes figyelni az osztrák főváros kínálatát. Rothko, Moser, Kabbala, Wes Anderson és Lichtenstein-ház gyűjteménye - az elkövetkező hónapok kiállításiból szerezgetünk, szigorúan az első félévnél maradva.

A karácsony előtti napokban nyílt meg a Magyar Nemzeti Galériában Korniss Dezső életmű-kiállítása. Összeszedtünk néhány érdekességet, ami árnyalhatja a művészről alkotott képet, kiegészítheti a kiállításon látottakat, az alkalomra megjelentetett vaskos kötetben olvasottakat.

Taktikát váltott "a festők városa", és nem bezár a hideg hónapokra, hanem kiállításokat, sőt, múzeumot nyit a tél beköszöntével - négy kiállításért már mindenképpen érdemes meglátogatni Szentendrét. Vajda Lajos és Júlia, az újranyitott Kmetty Múzeum, és azoknak, akik még nem látták, az újrarendezett Czóbel a választék, egyetlen belépőjeggyel és pár percnyi gyaloglással.