A történeti fotográfia gyűjtése és feldolgozása idehaza évtizedekig jelentős terhet cipelt, mivel elsősorban a Munkásmozgalmi Múzeum gyűjtési területének számított, függetlenül a fotó technikájától, korától, készítőjétől. Stemlerné Balog Ilona a kötelező egyetemi gyakorlat időszakától máig egyetlen gyűjteményben dolgozott, húsz évig pedig vezette azt, amelyet hol Legújabbkori Történeti Múzeumnak, hol Magyar Munkásmozgalmi Múzeumnak, majd ismét Legújabbkorinak, ma pedig a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának neveznek.

Stuart Little kisegérnek köszönhetően ma már kétségkívül Berény Róbert a legismertebb magyar képzőművész a világon˟, de ne feledkezzünk meg a sokáig legismertebbről, Moholy-Nagy Lászlóról, akinek a berlini Bauhaus Archiv szentel kiállítást, és bizony ez is nagy dolog.

A legnagyobb múzeumok főműveit bemutató virtuális galéria stábja novemberben ismét Budapesten járt: a Szépművészeti Múzeum kiválasztott műtárgyait fotózták a korábbinál nagyobb felbontásban, valamint "street view" felvételeket készítettek a múzeum kiállítótereiben.

Most már tudjuk, hogy az a ritka eset is előfordulhat, amikor egy gyűjtemény úgy marad többé-kevésbé egyben, hogy a gyűjtőről vajmi keveset tudunk. Amennyit mégis, azt kollégánk kinyomozta és most könyvben is megjelentette.

Egyperces néma csenddel kezdődött az ELTE Művészettörténeti Intézetének konferenciája: olyan emberekről emlékeztek meg az előadók, akikről a Google alig dob ki adatot. Ezek a művészettörténészek ugyanis a vészkorszak áldozatai lettek, még mielőtt igazán elkezdődhetett volna a karrierjük.

Sokféle múzeumlátogató van. Amikor a Magyar Nemzeti Galéria egy "multi" irodaházába visz egy felnőtteknek szóló múzeumpedagógiai programot, akkor egy nagyon speciális közönséget szólít meg. A jelek szerint sikerült, hiszen már eddig is az irodaház teljes létszámánál többen keresték fel a Kötőjelek című kiállítást.

A minap számolt be Török András, a Fortepan virtuális fotóarchívum adminisztratív kezelését végző Summa Artium vezetője, hogy sokunk kedvenc honlapja a közelmúltban 2400 új fotográfiával bővült. Rendszerváltás, 19. századi Velence, Kádár-kori építészet, első világháború - csak négy téma az újdonságok között.

Bár a fenntartó mindenütt más, a tendencia ugyanaz: az egykori vidéki múzeumi központok összeomlani látszanak. Elavult rendszer? Alulfinanszírozás? Szakmai közöny?

Ezt a kérdést nem csak Rockenbauer Zoltán tette fel a Petőfi Irodalmi Múzeum Csinszka-kiállításának megnyitóján, hanem nyilván mindenki, attól a pillanattól kezdve, hogy a nevezett hölgy ("múzsa") elcsavarta az addig menthetetlenül agglegénynek látszó Ady fejét, de Babits és Márffy sem tudott neki ellenállni, pedig egyébként ők sem adták magukat könnyen. A PIM kiállítása talán segít megfejteni a rejtélyt, vagy legalább néhány kulcsot ad hozzá.

Radnóti Miklós idén februárban elhunyt özvegye, Gyarmati Fanni hagyatékának műtárgyanyagán két aukciós ház osztozik. A Virág Judit Galéria aukcióján négy tétel indult, ebből Lesznai Anna temperaképét meg tudta vásárolni a Petőfi Irodalmi Múzeum.