A MúzeumCafé 81-82., dupla számában többek között zenei témájú műalkotásokról, gyűjteményekről, kiállításokról, az idén elkészülő Magyar Zene Háza terveiről, valamint a műfaj nagyjainak emlékezetéről olvashatók tanulmányok és interjúk. Fény derül az idei MúzeumCafé díjas kilétére és mandátumuk végén járó intézményvezetők nyilatkoznak az elmúlt évek eredményeiről.

A pandémia miatt elmaradt Múzeumok Majálisa helyett a Múzeumi ReStarton került sor a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület által adományozott AZ ÉV MÚZEUMA 2020 és AZ ÉV KIÁLLÍTÁSA 2020 elismerések átadására. Az évente odaítélt kitüntetések idén megújultak: több kategóriában hirdettek nyerteseket, és az önálló jelentkezés mellett elsősorban jelölés alapján lehetett részt venni a megmérettetésben. Újdonság, hogy AZ ÉV KIÁLLÍTÁSA címre most először a határon túli, magyar vonatkozású gyűjteménnyel rendelkező múzeumok is pályázhattak.

Különleges kiállítás nyílt a Ludwig Múzeumban, mely Király Tamásra, a 2013-ban elhunyt tervezőre emlékezik. Különleges, mert a főszereplőről igen keveset tud meg a látogató, és mert először van lehetőség a hagyatékban fennmaradt ruhaszobrokat kiállításon látni, így a kontextus révén máris műtárggyá váltak.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy az 1919-ben Weimarban Walter Gropius által alapított Bauhaus iskola mindent megváltoztatott, amit addig színről és formáról, épületről és bútorról, fotóról és tárgykultúráról gondolt a világ. Ennek jó néhány magyar művész is részese lehetett, többen mesterként meghatározó szerepet töltöttek be az oktatási intézmény és műhely életében. Ennek megfelelően a budapesti múzeumok is gondoskodnak a centenárium méltó megünnepléséről.

A Ludwig Múzeum változatos programokkal ünnepli 30. születésnapját, az év folyamán gyakorlatilag az intézmény működésének teljes története, tevékenységének teljes keresztmetszete megjelenik, a dokumentumokkal felidézett kiállításoktól a látogatót alkotásra ösztönző múzeumpedagógián át a Velencei Biennálé magyar pavilonjának itt gyűjtött anyagáig. Lapunk korábban több szempontból is írt a múzeum megalapításának fordulatokban gazdag történetéről, de most érdemes egy kicsit feleleveníteni, hogy került a Ludwig Budapestre.

Aktívak és máris legendák a magyar kortárs képzőművészet forradalmárai - ez egyértelműen látszott a Ludwig Múzeum Iparterv 50+ kiállításának megnyitóján, ahol az 1968-69-es kiállítások megjelent művészeit a legnagyobbaknak kijáró tisztelet vette körül.

Több nagy fővárosi múzeum idei terve is nyilvánossá vált, így Bécs és Párizs után Budapesten is megnézzük, milyen kiállítások várhatók az évben. Rubens, Farkas István, Hopp 100, Rotschild Klára, Ady-centenárium és Iparterv…

Ahogy az elmúlt években minden alkalommal, ezúttal is áttekintjük, mekkora hatást fejtenek ki a művészeti világra a múzeumvezetők, kurátorok: kit hová rangsorolt a Műértő POWER 50 zsűrije. Nagy meglepetés nincs, hiszen ismét Baán László és Fabényi Júlia került az élre.

Boldog-boldogtalan sorban állt egy közös fotóért, egy autógrammért, egy mondatért, pedig közel sem akkor sztárok (a magyarországi köztudatban biztosan), mint Damien Hirst vagy akár mint Lucian Freud volt. A Ludwig Múzeum kiválóan felvezette a kiállítást, a két művész (bocsánat: két ember, egy művész) pedig tökéletesen alkalmas volt erre a szerepre.

Műértő idén is elkészítette a magyar Power 50 listáját, az ArtReview folyóirat hagyományos Power 100-ának mintájára, némileg más, a hazai viszonyokra adaptált módszerekkel. Mi pedig idén is megnézzük, hol helyezkednek el a múzeumok vezetői, munkatársai.