A pártfőtitkár 1987 szilveszterén kereste fel a Műcsarnok Művészet és forradalom című kiállítását, melyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 70. évfordulója alkalmából rendeztek. A művészeti téren kétségkívül egyszerűen gondolkodó Kádár a szájbarágós szocreál helyett egy igazi klasszikus avantgárd kiállítással szembesült. Ám addigra már feladta…
Eltörölni a művészeti pluralizmust, az egyetlen érvényes irányzatot meghirdetni és elfogadni - ezt megtette a művészetpolitika egy pillanat alatt 1949-ben. Egy szovjet kiállítással megmutatták, hogy milyen az érvényes művészet, ám nem ártott egy magyar előkép is: ez volt Munkácsy a szocialista realizmus számára. A propaganda aztán egészen Kínáig elért…
A tudományos-ismeretterjesztő csatornák kínálatának légyege ma két szóval jellemezhető: mítoszépítés és mítoszrombolás. György Péter legújabb, a korai Kádár-rendszer kultúrpolitikájának néhány fontos epizódját elemző kötete (A hatalom képzelete) mindkettőre vállalkozik, hiszen lesajnált vagy elfeledett epizódokat, szereplőket emel ki, másokról pedig feltárja, hogy semmi sem volt úgy, ahogyan látszott.
Bár a fenntartó mindenütt más, a tendencia ugyanaz: az egykori vidéki múzeumi központok összeomlani látszanak. Elavult rendszer? Alulfinanszírozás? Szakmai közöny?
A Magyar Vidék Múzeumok Szövetsége: A Magyar Vidék Múzeumok Szövetsége, értesülvén arról, hogy a MNB négy év alatt harmincmilliárd forintot szán műtárgyvásárlásra, összegyűjtötte harminckét tagintézménye erre vonatkozó javaslatait. A legnagyobb magyar múzeumi szervezet a magyar műkincsállomány csaknem felét őrző vidéki múzeumok képviseletében elsősorban olyan műtárgyakat, tárgyegyütteseket talált vásárlásra érdemesnek, amelyek a gazdag és összetett vidéki múzeumi gyűjtemények eddig kialakult szerkezetébe illeszkednek, és az intézmények gyűjteménygyarapítási stratégiájának megfelelően a gyűjtemények komplexitásának erősítését szolgálják.
Monok István: A magyarországi könyvtáraknak régi álmuk egy olyan pénzügyi alap léte, amelyhez azokban az esetekben fordulhatnak, ha a piacon felbukkannak egyedi, a nyilvános gyűjteményekből hiányzó, a védett írott kulturális örökség részét képező dokumentumok, és ezek megvásárlásához nem rendelkeznek kellő anyagi erővel.
Mravik László: Úgy vélem, ez a pénz kevés ahhoz, hogy a problémák megoldódjanak, ahhoz viszont sok, hogy nagyon szigorúan átgondolt koncepció nélkül költsük el. Az kétségtelen, hogy a bajok nagyon nagyok.
Gerhardt Ferenc: A Magyar Nemzeti Bank tevékenységében a kultúra támogatása és a hazai műkincsállomány megőrzése, illetve gyarapítása hosszabb múltra tekint vissza. A bank gazdag műgyűjteménye hasonló törekvések nyomán jöhetett létre, és ez a hagyomány érvényesült tíz évvel ezelőtt is, amikor a Járai Zsigmond vezette jegybank megvásárolta az állam számára Gerlóczy Gedeon örököseitől Csontváry Kosztka Tivadar Magányos cédrus című alkotását.
Lesz-e újra szalon a Műcsarnokban - ez volt sokáig a nagy kérdés, miután megérkezett a Magyar Művészeti Akadémia a Hősök terére. (Ma már tudjuk: lett, az építészeti.) De mi ez a szitokszó, amiért annak idején Gulyás Gábor igazgató is lemondott, és sokan mások is lemondtak magáról a Műcsarnokról, amely története során a legtöbbször éppen ezeknek a szalonszerű kiállításoknak volt az otthona?
A múzeumok magazinja
