Klimt és Schiele halálának, a bécsi aranykor lezárásának 100. évfordulója határozza meg az osztrák főváros idei kiállítási programját. Azért mi egyebekre is felhívjuk a figyelmet.

A bécsi képtár az elmúlt években jelentős kortárs anyaggal bővítette a gyűjteményét. Ebből az anyagból válogat a napokban nyíló "új szerzemények" kiállítása, amelyen helyet kap Nemes Csaba Hotel Metropole című rajzsorozata is.

A bécsi Zsidó Múzeum különleges kiállítást rendezett: egyetlen térben mindössze egy art deco nappali garnitúra látható, a történet a falakon lévő infógrafikán bontakozik ki. Megható 20. századi családtörténet: zsidóság, Közép-Európa, amerikai emigráció.

Ha valaki azt gondolja, hogy a pointillizmus egy rövid életű, markáns, de nem különösebben emlékezetes posztimpresszionista festészeti stílus volt a 19. század második felében, az mindenképpen látogasson el a bécsi Albertina kiállítására, csodálkozni fog, hogy ki mindenki követte Seurat-ékat, hogyan folytatódott az irányzat az avantgárdban és még tovább. Legalábbis a kurátorok szerint. Izgalmas gondolatkísérlet, babaszoba díszletben.

Maria Altmann forradalma annak idején precedenst teremtett, hiszen az általa visszakövetelt és vissza is kapott Klimt-művek kálváriája mérföldköve volt a restitúciós pereknek. A sztorit megfilmesítették, a Woman in Gold - Hellen Mirren főszereplésével - februárban debütált a Berlini filmfesztiválon, de a közönség csak alig két hete láthatja, Amerikában.

A blockbuster kiállítások legnagyobb átka, hogy akkor is látni kell, ha alig lehet a művek közelébe férkőzni - legfeljebb egy kicsit többet időzik az ember a múzeumban, kivárja, amíg tisztább lesz a tér a következő kép előtt. Nem, most nem a budapesti Rembrandtról lesz szó, hanem a bécsi Velázquezről. Kiváló tárlatvezetővel jártunk ott, a mindig szellemes MNG-s Gimesy Péterrel.

Rockenbauer Zoltán kötete, az Apacs művészet úgy indul, akár egy Dan Brown regény: egy hölgy holttestét találják meg, aki az előző este két férfival távozott egy kiállításról. Ezt követően kiderül, hogy ez a hölgy mélyebb kapcsolatban állt az akkori (1910 körüli) szellemi elit több tagjával, a kiállítás a Nyolcaké volt, ahol aznap este Bartók muzsikált. Aztán nem egy krimi folytatódik, hanem egy alapos, de nem kevésbé lebilincselő tanulmány a magyar szellemi modernizmus számos műfajáról és rétegéről, ahol mindenki hatott mindenkire, mindenki kapcsolatban állt mindenkivel, olyan volt ez a világ, mint egy intellektuális szappanopera.

Freudot vinni Bécsbe olyan magas labda, amit eddig valahogy nem ütöttek le, és mi sem kapcsoltunk rögtön, hogy mennyire nyilvánvaló az összefüggés a Londoni Iskola (The School of London) közelmúltban elhunyt sztárművésze és a freudizmus szülővárosa között.

Tiszta szerencse, hogy Európa egyik leggazdagabb kiállítási naptárát egy közeli nagyváros, Bécs produkálja; ezekre a hetekre is jut látnivaló a meglehetősen korán nyíló adventi pavilonok között. Villámlátogatásunk Lucien Freud, valamint a Matisse és a Vadak kiállítására volt elég. Aki teheti, ne hagyja ki!