Amy Winehouse-hoz hasonlítani a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményének római istennő szobrát - ezt büntetlenül csak az teheti meg, aki a nevezett gyűjteményben dolgozik. Amíg a múzeum zárva tart, ez a kis közösség elengedte a fantáziáját és egy blogon tabukat döntöget.
Közel negyedmillióan látták a Szépművészeti Múzeum Rembrandt és a holland aranyévszázad című kiállítását, nagyjából annyian, amennyien a londoni National Gallery Rembrandtját ugyanekkor. A három évre bezáró múzeum remekei felköltöznek a galériába, ahol felpörög a program a következő hónapokban, sőt, években.
Úgy tűnik, hogy a szerelmesek napját ma már a virágüzletek, az édességboltok, a wellness szállodák, az éttermek és az ékszerészek mellett a múzeumok is magukénak érzik, ráadásul idén éppen szombatra esik, ezért van mód arra, hogy egész nap, éjszakába nyúlóan programot szervezzenek. Jelmez kötelező vagy legalábbis erősen ajánlott!
Az ország egyik legdíszesebb és legizgalmasabb múzeumi tere, a Szépművészeti Múzeum hatvan éve lezárt Román Csarnoka az utóbbi évtizedekben leginkább egy horrorfilm forgatási helyszínére hasonlított, a világháborúban megrongálódott, azóta festmények és gipszmásolatok raktáraként szolgált. A múzeum egy hónap múlva bezár, elkezdődik az épület rekonstrukciója. Ám addig is - míg a Rembrandt kiállítás közönsége hömpölyög néhány méterrel odébb - a szakemberek zárt ajtók mögött hozzáláttak az 1983-ban felépített polcrendszer elbontásához.
Hogy mit jelent a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményének száz évét átfogó kötet megjelenése, azt pontosan tudja és átérzi egy muzeológiai szakember és egy klasszika archeológus. De vajon miért érdemes az említett két - szűk - halmazba nem tartozók számára is kézbe venni, elolvasni Nagy Árpád Miklós munkáját, arra számos érvet sorakoztatunk fel.
A legnagyobb múzeumok főműveit bemutató virtuális galéria stábja novemberben ismét Budapesten járt: a Szépművészeti Múzeum kiválasztott műtárgyait fotózták a korábbinál nagyobb felbontásban, valamint "street view" felvételeket készítettek a múzeum kiállítótereiben.
Ez pedig a mai nap: egyenesen a Louvre-ból érkezett a Szépművészeti Múzeum hónap végén nyíló Rembrandt és a holland arany évszázad című kiállításának egyik fénypontja, Vermeer Asztronómusa - Vermeer-kép ezelőtt még soha nem járt Magyarországon.
Egy múzeum felkér tíz írót, a tíz író kiválaszt tíz műalkotást, ezek kapcsán ír tíz kis (persze tízperces) darabot, a két rendező pedig kiválaszt tíz színészt, akik ezt előadják. A Színházi Kritikusok Céhe által a hétvégén különdíjban részesített Ganymed Goes Europe című produkció után, ennek sikerén felbuzdulva most abszolút magyar lesz a produkció, a helyszín továbbra is a Szépművészeti Múzeum.
A Szépművészeti Múzeum élt elővásárlási jogával, és kikiáltási áron, 2 millió forintért megvásárolta az ismeretlen 15. századi francia mester Krisztus a kereszten című kő domborművét Bedő Rudolf hagyatékából. Mivel ezt a múzeum művészettörténésze, Lengyel László személyesen jelentette be a helyszínen, valamint az árverésen a főigazgató is tiszteletét tette, így ebben az esetben - a pécsi Zsolnay-üggyel ellentétben - biztosan szakmai döntés született.
A holland "arany évszázad" festészetének kiállításával folytatódik idén novembertől a Szépművészeti Múzeum reprezentatív tárlatsorozata, húsz Rembrandttal (közte a legkorábbival és a legutolsóval), valamint három Vermeerrel, ami csaknem a tizede a teljes életműnek.
