A holland "arany évszázad" festészetének kiállításával folytatódik idén novembertől a Szépművészeti Múzeum reprezentatív tárlatsorozata, húsz Rembrandttal (közte a legkorábbival és a legutolsóval), valamint három Vermeerrel, ami csaknem a tizede a teljes életműnek.

Az év második felében egy Rembrandt-kiállítással búcsúzik a Szépművészeti Múzeum, jövőre - a felújítás idejére - a gyűjtemény egy része a Magyar Nemzeti Galériába költözik, 2015-ben egy nagyszabású Erdély-, 2016-ban pedig egy El Greco kiállítás várja a látogatókat a Budavári Palotában.

A következő hétre két programot is ajánlunk: a Szépművészeti Múzeum csütörtöki Múzeum+Tánc estjén és a vasárnapi Bálint Endre finisszázson (MNG) is beszélgetünk vendégeinkkel.

A párizsi századforduló dekadens világának toposzává vált Henri de Toulouse-Lautrec alakja: ő maga is, akárcsak műveinek ihletői, a Montmarte mulatóinak táncosai vagy a "stand up" előfutárai, a kabarék sztárjai. Nézzük, milyen filmekben "léptették fel" a művészt, akinek plakátjait és grafikáit holnaptól a Szépművészeti Múzeumban tekintheti meg a közönség!

A Szépművészeti Múzeum 1947 májusában nyitotta meg a világháború során a múzeumból elszállított, Szentgotthárdon megtalált és onnan 1945 nyarára visszaérkezett műtárgyak kiállítását Hazatért műkincsek (vagy más forrás szerint Hazatért mesterművek) címmel. Íme egy "lelet" a kiállítással kapcsolatban: egy levél, melyet Genthon István főigazgató írt Münnich Ferencnek, Budapest rendőrfőkapitányának.

Mravik László semmilyen szempontból sem a hagyományos művészettörténészi pályát járta be, holott úgy indult: a reneszánsz festészet kutatójaként a téma avatott szakértői (ma már legendái) fogadták el - és maguk közé - az egyetemen és első munkahelyén, a Szépművészeti Múzeumban.

A nagy sikerű budapesti barokk kiállítás kapcsán a múzeum negyven éven át volt munkatársával, húsz évig volt főigazgatójával, valamint a tárlat kurátorával múltról és jelenről, a múzeum egykori és mai lehetőségeiről, a szakma és a siker változásairól beszélgetünk, valamint arról, hogy vajon a mostani kiállítás katalógusában is még miért az egyik legtöbbször idézett szerző a 94 éves, de ma is aktív tudós, aki bár meglehetősen visszavonult életet él, kedvenc művészettörténeti korszaka miatt most mégis elvállalta ezt a nyilvános szereplést.

A Szépművészeti Múzeum Caravaggiótól Canalettóig című kiállításának katalógusában sokszor hivatkoznak a szerzők Garas Klára kutatásaira: művek alkotóit határozta meg, másutt gyűjteményeket írt le vagy képek útját kutatta fel. A Szépművészeti Múzeum egykori főigazgatója ma, kilencven fölött is aktív, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a katalógus nála lévő példányát rögtön végigcédulázta.

Az év hátralévő heteire is tartogatunk programokat, az elsőt mindjárt a most hétvégi Art Marketen, aztán Szegeden, december közepén pedig Bartókról és a barbárokról beszélgetünk a Szépművészeti Múzeumban.

A párizsi Allegro Barbaro kiállítás látogatottsága pillanatokon belül eléri a 60 ezret. Ennek örömére most álljon itt a Musée d'Orsay igazgatójával készült interjúnk, amelyből kiderül, hogy Guy Cogeval kamaszkora óta rajong Bartókért, és nem ez a tárlat az első "magyarbarát" gesztusa: még montreáli múzeumigazgatóként Giorgio Vasari művét juttatta vissza a Szépművészeti Múzeumnak.