Nem Peggy Guggenheim végakarata szerint működteti az alapítvány a velencei múzeumot, ezért hét leszármazott pert indított a párizsi bíróságon. Nehezményezik a túlzott üzleti szemléletet, az eredeti gyűjtemény elhanyagolását és két New York-i adományozó nevének megjelenítését a múzeum falán.

A Budapesten pár napig kiállított és hatalmas publicitást kapott "kóser" gyűjtemény öt hónapja látható a győri Rómer Flóris Múzeumban, ráadásul úgy tűnik, ott nem kapkodnak az örökösök, így jóváhagyták, hogy a kiállítást május 24-ig meghosszabbítsák.

A nácik megbízásából összeszedett és a közelmúltban előkerült Gurlitt-gyűjtemény "tulajdonosa", a pár napja elhunyt Cornelius Gurlitt végrendeletében a berni Kunstmuseumra hagyta tekintélyes mennyiségű és minőségű műtárgyát. A múzeum egyelőre nem tudja, hogy sírjon vagy nevessen. De tényleg: most akkor ez egy gyűjtemény, vagy szimplán "szajré". És persze: kié tulajdonképpen?

Az év második felében egy Rembrandt-kiállítással búcsúzik a Szépművészeti Múzeum, jövőre - a felújítás idejére - a gyűjtemény egy része a Magyar Nemzeti Galériába költözik, 2015-ben egy nagyszabású Erdély-, 2016-ban pedig egy El Greco kiállítás várja a látogatókat a Budavári Palotában.

A következő hétre két programot is ajánlunk: a Szépművészeti Múzeum csütörtöki Múzeum+Tánc estjén és a vasárnapi Bálint Endre finisszázson (MNG) is beszélgetünk vendégeinkkel.

A párizsi századforduló dekadens világának toposzává vált Henri de Toulouse-Lautrec alakja: ő maga is, akárcsak műveinek ihletői, a Montmarte mulatóinak táncosai vagy a "stand up" előfutárai, a kabarék sztárjai. Nézzük, milyen filmekben "léptették fel" a művészt, akinek plakátjait és grafikáit holnaptól a Szépművészeti Múzeumban tekintheti meg a közönség!

Lapunk legújabb számának (MúzeumCafé 40. 2014. április-május) címlapján egy csaknem ismeretlen sorozat egy darabja szerepel: az auschwitzi haláltáborban a cseh zsidó származású Dinah Gottliebova készített akvarell portrékat a tábor roma foglyairól, Josef Mengele megbízásából. A portfolióból ma mindössze hét lap ismert.

A felvilágosodás korából örökölt elképzelés szerint a múzeumok maradandó gyűjteményeknek az örökkévalóság számára készített lerakatai. Ennek értelmében illene, hogy ne legyenek kitéve emberek és országok hangulatváltozásainak, amelyek olykor fenekestül forgatják fel a mindennapok menetét; a múzeum, úgy képzeljük, különbékét köt a világgal, és a kultúra afféle megszentelt csarnokaként felette áll a változásnak. Csakhogy ez nem így van: a sors válogatott furfangokkal igyekszik visszacsalogatni a változás és kiszámíthatatlanság körébe a változatlant.

A napokban újabb dizájndíjat, a 93. Art Directors Club Annual Awards (Miami) ezüst kubusát elnyerő vizuális csapatunk újabb "terméke" a MúzeumCafé Instagram oldala, melyen művészeti vezetőnk, Salát Zalán Péter fotói láthatók: publikálatlan csemegék a fotózási helyszíneken készült, ma már több ezer fényképből álló és folyamatosan bővülő anyagból. Az első "adag" a somogytúri Kunffy-kastély (Kunffy Lajos Múzeum és Műterem) csendes, kora őszi világát idézi fel.

Miközben az elmúlt öt évben minden nagyobb állami múzeum költözött Prága területén, így nincs az az útikönyv (sőt, még honlap is alig), amelyik pontosan tájékoztatna, hogy hol látható mondjuk a Nemzeti Galéria modern anyaga, addig őrületes "múzeumalapítási" láz tört ki a városban: utcánként három-négy valami vallja magát legalább nevében múzeumnak. Talán könnyebb lehet így terméket eladni?