Mravik László: Úgy vélem, ez a pénz kevés ahhoz, hogy a problémák megoldódjanak, ahhoz viszont sok, hogy nagyon szigorúan átgondolt koncepció nélkül költsük el. Az kétségtelen, hogy a bajok nagyon nagyok.

Gerhardt Ferenc: A Magyar Nemzeti Bank tevékenységében a kultúra támogatása és a hazai műkincsállomány megőrzése, illetve gyarapítása hosszabb múltra tekint vissza. A bank gazdag műgyűjteménye hasonló törekvések nyomán jöhetett létre, és ez a hagyomány érvényesült tíz évvel ezelőtt is, amikor a Járai Zsigmond vezette jegybank megvásárolta az állam számára Gerlóczy Gedeon örököseitől Csontváry Kosztka Tivadar Magányos cédrus című alkotását.

Lesz-e újra szalon a Műcsarnokban - ez volt sokáig a nagy kérdés, miután megérkezett a Magyar Művészeti Akadémia a Hősök terére. (Ma már tudjuk: lett, az építészeti.) De mi ez a szitokszó, amiért annak idején Gulyás Gábor igazgató is lemondott, és sokan mások is lemondtak magáról a Műcsarnokról, amely története során a legtöbbször éppen ezeknek a szalonszerű kiállításoknak volt az otthona?

A MúzeumCafé legújabb, napokban megjelent számában egy különleges mellékletet is kezébe vehet az olvasó: az Érdekes Újság első világháborús képsorozatának válogatását, azokat a fotókat, amelyeket a katonák készítettek és küldtek be a lap felhívására. Ezzel és a képeket digitálisan is bemutató honlappal tiszteleg a folyóirat a száz éve kezdődött "nagy háború" hősei előtt.

Hatvannál több közgyűjtemény kiadványai, évkönyvek, közlemények, szakfolyóiratok, periodikák, sorozaton kívüli kiadványok böngészhetők az Arcanum Magyar Múzeumi Digitális Könyvtárában, regisztráció nélkül, bármely ismert böngészőprogram segítségével. A levéltárak és a könyvtárak évkönyveivel, kiadványaival együtt 3 millió oldalnál tart az adatbázis!

A Szépművészeti Múzeum élt elővásárlási jogával, és kikiáltási áron, 2 millió forintért megvásárolta az ismeretlen 15. századi francia mester Krisztus a kereszten című kő domborművét Bedő Rudolf hagyatékából. Mivel ezt a múzeum művészettörténésze, Lengyel László személyesen jelentette be a helyszínen, valamint az árverésen a főigazgató is tiszteletét tette, így ebben az esetben - a pécsi Zsolnay-üggyel ellentétben - biztosan szakmai döntés született.

Kevés olyan esemény akad napjaink kulturális életében, amiről ennyit cikkeznének és beszélnének, mint Czóbel Béla szentendrei életműkiállításának megnyitója a MűvészetMalomban. Nagy volt a tömeg, halk a mikrofon, kevés embert eresztettek be a kiállítótérbe, a többiek pedig áztak-fáztak. Mi az alkalmat kihasználva a szentendreiek és a művész egykori barátai között anekdotákat gyűjtöttünk. A hallottakat pontokba szedtük.

A lappangó műalkotások hollétének felderítésére indította útjára a Nyolcak kiállítás kurátori csapata a "Wanted" kiállításokat és listákat, meglehetős sikerrel, azóta a szakma más szereplői is előszeretettel kőrözik az egyes életművek hiányzó darabjait. Most Derkovitson a sor.

A holland "arany évszázad" festészetének kiállításával folytatódik idén novembertől a Szépművészeti Múzeum reprezentatív tárlatsorozata, húsz Rembrandttal (közte a legkorábbival és a legutolsóval), valamint három Vermeerrel, ami csaknem a tizede a teljes életműnek.

A Képző- és Iparművészeti Lektorátus 2012-ben beolvadt a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-be, és míg nemrégiben be is költözött a MANK szentendrei székhelyére, tetemes, 550 folyóméternyi iratanyaga a Magyar Nemzeti Galéria Adattárába került.